Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata

SZócs JÁNOS cipista. 1689-ben SzŐCS Pál tanítómester 31 principistát, 26 nagyobb parvistát, 16 kisebb parvistát, 20 deklinistát, 26 legistát tanított. Az utóbbi 3 osztály (csoport) az elemistáké. A másik két középiskolás, éspedig a grammatista (13) és a szintaxista (6) osztályt BEDE István oktatta.

3 Mind a 17 - 18. században, mind pedig a 19.-ben, 1848-ig, egy-két kisebb megszakítást leszámítva, elemi osztályokat is találunk Csíksomlyón. Ezek elkülönített csoportokat (osztályokat) alkottak. Őket kisiskolásoknak nevezték. A nyitrai gimnáziumban 1702-ben MÉSZÁROS István adatai alapján a kisebbik parvisták (minores parvistae) még kisiskolásoknak, míg a nagyobbik parvisták (majores parvistae) már gimnazistáknak számítottak. Debrecenben 1739ben a kollégium már nem fogadhatta a kisiskolásokat, ahogyan korábban tette. A nagyváradi jezsuita kollégiumnak 1746-ig volt kisiskolája. Az udvarhelyi hasonló kollégiumban, egy ideig, ugyancsak tanítottak kisiskolásokat.

4 A csíksomlyói ferences gimnáziumban egy 1774-es kimutatás szerint a középiskola a kisebbik parva osztállyal, csoporttal indult. Ezt a nagyobbik parva (parvistarum majorum), a principisták (calculus principistarum), a grammatisták (calculus grammatistarum), a szintaxisták (calculus syntaxistarum), valamint a poézist és a retorikát tanuló osztályok, csoportok követték. Nem gimnáziumi, hanem elemi osztályok a nagyobbik és a kisebbik deklinistáké, valamint az olvasni-írni tanuló iskolások osztálya (declinistarum majorum et minorum, legistarum). Egyetlen tanítójuk-tanáruk van az alfabetizálóktól kezdve a principistákig: Páter BORBÉLY Absolon. Ekkor már az alsó elemi osztályokban is páterek, pap-tanárok tanítanak, míg egy 1754-es levél patres profesorest és magistrii említ. A jezsuiták az iskola, az oktatás-nevelés fő célját még a Ratio Studiorumban fogalmazták meg: ez a hit elmélyítése, a vallásosság szintjének az emelése volt. Ezt az irányvonalat követték Somlyón is. A Norma Régiában (1781) ilyen kitételt is találunk: a társadalom számára fontosabb az, hogy erényes polgárokat nyerjen, mint az, hogy tudósokat neveljen. A csíksomlyói tantestület, céljait illetően, 1819-ben a következő általános meghatározással élt: „a gimnáziumban és a hozzácsatolt elemi iskolában a tudományosság és a jámborság" sikeres nevelése érdekében munkálkodnak. „A bölcsesség kezdete az Úr." Úgy látják, hogy a hit az üdvösség és az erkölcs alapja. A hit elsajátítása a vallástan órákon, és a vallás gyakorlásában valósul meg. Az iskolások naponta misét hallgattak, a kisiskolások kéthavonta gyóntak-áldoztak. A kisiskolában a tanítási nyelv az anyanyelv, a magyar volt. Ezért is hívták az elemit nemzeti iskolának. A német nyelvet különösképpen II. JÓZSEF 1 SAVAI János: i. m. 342 - 345, 390 - 393, 400-405. 4 MÉSZÁROS István: Népoktatásunk 1553 - 1777 között. Budapest, 1972. 106- 108, 131. - A székelyudvarhelyi kollégium anyakönyve. Csíkszeredai Levéltár (a továbbiakban: CsLt) 221/1/125- 131.