Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata

SZŐCS JÁNOS Bevezetés A tulajdonképpeni Csíkot az Olt felső folyása körül levő, a Hargita és a Csíki-havasok közrezárta medence képezi. Hegyvidék, jobbára hosszú és hideg telekkel, gyakran esős és hűvös nyarakkal. Egy alcsíki névtelen gazda a 19. században hosszú évek tapasztalatait jegyezte le. Eszerint egy szem gabona jó csíki nyáron 5 szemet hozott, legtöbbször azonban 3-4 szemet termett. Itt az állattartás előkelő helyet kapott a lakosság létfenntartásában. Az élet, a lét fenntartása itt igen sok munkát, törődést igényelt. A csíksomlyói ferences kolostor és gimnázium múltjával foglalkozók a fellelhető jelek, utalások nyomán azt sejtetik, hogy valamiféle középszintű oktatás folyhatott a kolostor mellett már a 16. században. Mindnyájan hivatkoznak a SZENTANDRÁSI István (1571-1630) ferences pap, majd püspök kijelentésére, miszerint alsóbb fokú tanulmányait a csíki ferenceseknél végezte. És mindenképpen megfontolandónak tartják azt, hogy BÁTHORI András, a Lengyelországban élő bíboros, a későbbi tragikus sorsú fejedelem az 1591-ben Rómába előterjesztett tanulmányában arra kéri a pápát, küldjön Krakkóból, a lengyel nuncius útján, 6-7 ferencest Csíkba, akik becsületes, békeszerető, buzgó és tanult szerzetesek. Olyanok jöjjenek, akik alkalmasak a csíki nemes ifjak oktatására. Csíkban nemesnek számítottak a lófők is, akik akkor a lakosság mintegy harmadát, felét tették ki. Az eddig fellelhető információk még nem nyugtatnak meg kellő mértékben afelől, miszerint a kolostor mellett a 16. században biztosan létezett középiskolai oktatás (bár ennek nagy a valószínűsége). A csíksomlyói ferences gimnázium 17. századi létezését igazolandó, a kutatók közvetett bizonyítékokat hoznak fel, éspedig 1626-os datálásúakat. Az első hitelesnek tartott írott forrás 1630-as keltezésű. Ekkor küldi Kolozsvárról PÁLFI István „a csíki kollégium használatára" a Concionum Dominicarum Aestivalium című könyvet. A gimnáziumban készült legrégibb, 17. századi, fennmaradt kimutatások igaqzolják, hogy az intézményben nem csupán középiskolás diákokat, hanem kisiskolásokat, tehát elemistákat is tanítottak. 1669/70-ben az írni-olvasni tanulók csoportját 33-an, deklinistákét 15-en, míg a kisebb vagy alsó parvisták csoportját, osztályát 9-en alkották.

1 1 ANTAL Imre: „Tisztesség adassék". Csíkszereda, 1994. 7, 9, 12, 58-61. - P. BENEDEK Fidél: Csíksomlyó. Kolozsvár, 2000. 268-270. - SAVAI János: A csíksomlyói és a kantai iskola törtenete. Szeged, 1997. 342-345, 390-393, 400-405. - VESZÉLY Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. Kolozsvár, 1860. 301 -304. SZÍNI István jezsuita misszionárius írja 1617-ben, amikor itt járt, hogy akárcsak korábban Csíki Szentandrási István püspök, most ő is megpróbál Csíkban iskolát alapítani, s amint mondja, a helység vezetője helyet is adna, de nincs elég