Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében

legtöbbet mecénásának, TELEKI Sándornak írta - és albumának bejegyzései. 12 Az Angliában gyűjtött adományok nagyobb része, közel 7000 fontsterling, angol bankban kamatozott, s belőle a kollégium fejlődhetett, és diákjait kül­honi tanulmányokra küldhette, egészen az 1850-es évekig. Ifj. Pápai Páriz 1726-ban tért haza, vármegyei orvosként működött. Feleségül vette ACZÉL Ta­más özvegyét, DIÓSZEGI Erzsébetet, és Tiszafüreden telepedett le, jó házat vitt. Pestisben halt meg 1737-ben (WESZPRÉMI szerint) vagy 1740-ben. 13 Szü­letése dátuma is bizonytalan: WESZPRÉMI 1689. május 1-et ad meg, MAKKAI 1687. május 1-et, míg a leideni matrikulában 1715-ben 24 évesként szerepel. Az emlékkönyv hírt ad egy-egy későbbi tulajdonosáról is. A hátsó röpülő előzéken eme kézírást olvashatjuk: „Temporum vicissitudine et successu deve­nit hocce Album in gradam Francisci quondam P Papai multis Encomiis [be­toldva:] + a varijs doctissimisque Viris + refertum in Possessionem Georgii Ret­tegni. Anno 1762 Füred [?]." (Az idők viszontagsága és a jó szerencse folytán jutott néhai Pápai Páriz Ferencnek ez a + különféle tudós férfiaktól származó + számos dicsérettel teli albuma Retteghi György birtokába. 1762, Füred [?].) Kisbudaki RETTEGI György" (1718- 1786) erdélyi alispán emlékezései érde­kes forrása kora szokásainak, az erdélyi nemesi családok kapcsolatainak is. Fél éves volt, mikor apja meghalt. Később az anyai nagyszülőkhöz került, ta­nulmányai is abbamaradtak. Inas volt és írnok. Mostohaapja, KOLOZSVÁRI Dániel, kiről azt írja, hogy az enyedi tanár és püspöknek - tehát a cartesiánus szellemű KOLOZSVÁRI Istvánnak (? - 1717) - fia, az egész vagyont elherdálta. Rettegi maga igyekezett tanulni, olvasott: „elsőbben csak egy trilinguis Catoból, aztán Orbist szerzettem" (COMENIUS művét). 15 Doboka vármegye pénztárnoka lett, 1768 - 71 között alispánja. 1742-ben nőül vett egy árva leányt, ACZÉL Sa­lomét, kinek édesanyja, megözvegyülvén, férjhez ment Pápai Ferenc orvosdok­torhoz, a híres enyedi professzor fiához. Salome házasságkötésekor sem any­ja, sem mostohaapja, ifj. Pápai Páriz nem élt már. Ez a rokoni kapcsolat magyarázhatja, hogy az emlékkönyv Rettegi tulajdonába jutott. Rettegi György némelyik életrajzába téves adatok kerültek.' 6 12 Ifj. Pápai Páriz peregrinációjának főbb állomásai: 1711: Nagyenyed, Kolozsvár, Bécs, Berlin, 1712: Halle, 1713: Berlin, Halle, 1714: Berlin, Hamburg, Bréma, Amszterdam, Utrecht, Há­ga, 1715: Leiden, London, 1716: Oxford, Cambridge, 1717: London, 1719: York, Norwich, Genf, Bern, Zürich, Bázel, Leiden, Franeker, 1720: London, 1725: Leiden, Frankfurt a. M., Regensburg, 1726: Bécs. 13 RETTEGI - JAKÓ 71; RETTEGI - JANCSÓ 56. 14 KEMPELEN IX. 92; MÉL; NAGY Iván IX. 686-689; RETTEGI - JAKÓ; RETTEGI - JANCSÓ; SZINNYEI; ÚMIL. 15 RETTEGI - JAKÓ 78; RETTEGI - JANCSÓ 63. 16 NAGY Iván IX. 688; RETTEGI-JANCSÓ; SZINNYEI. Ezeket helyesbítve tehát: apai nagyszülei: Ret­tegi István, 1672-75-ben Doboka vármegye alispánja, Thökölyvel bujdosott, és Bukarestben

Next

/
Oldalképek
Tartalom