Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében
legtöbbet mecénásának, TELEKI Sándornak írta - és albumának bejegyzései. 12 Az Angliában gyűjtött adományok nagyobb része, közel 7000 fontsterling, angol bankban kamatozott, s belőle a kollégium fejlődhetett, és diákjait külhoni tanulmányokra küldhette, egészen az 1850-es évekig. Ifj. Pápai Páriz 1726-ban tért haza, vármegyei orvosként működött. Feleségül vette ACZÉL Tamás özvegyét, DIÓSZEGI Erzsébetet, és Tiszafüreden telepedett le, jó házat vitt. Pestisben halt meg 1737-ben (WESZPRÉMI szerint) vagy 1740-ben. 13 Születése dátuma is bizonytalan: WESZPRÉMI 1689. május 1-et ad meg, MAKKAI 1687. május 1-et, míg a leideni matrikulában 1715-ben 24 évesként szerepel. Az emlékkönyv hírt ad egy-egy későbbi tulajdonosáról is. A hátsó röpülő előzéken eme kézírást olvashatjuk: „Temporum vicissitudine et successu devenit hocce Album in gradam Francisci quondam P Papai multis Encomiis [betoldva:] + a varijs doctissimisque Viris + refertum in Possessionem Georgii Rettegni. Anno 1762 Füred [?]." (Az idők viszontagsága és a jó szerencse folytán jutott néhai Pápai Páriz Ferencnek ez a + különféle tudós férfiaktól származó + számos dicsérettel teli albuma Retteghi György birtokába. 1762, Füred [?].) Kisbudaki RETTEGI György" (1718- 1786) erdélyi alispán emlékezései érdekes forrása kora szokásainak, az erdélyi nemesi családok kapcsolatainak is. Fél éves volt, mikor apja meghalt. Később az anyai nagyszülőkhöz került, tanulmányai is abbamaradtak. Inas volt és írnok. Mostohaapja, KOLOZSVÁRI Dániel, kiről azt írja, hogy az enyedi tanár és püspöknek - tehát a cartesiánus szellemű KOLOZSVÁRI Istvánnak (? - 1717) - fia, az egész vagyont elherdálta. Rettegi maga igyekezett tanulni, olvasott: „elsőbben csak egy trilinguis Catoból, aztán Orbist szerzettem" (COMENIUS művét). 15 Doboka vármegye pénztárnoka lett, 1768 - 71 között alispánja. 1742-ben nőül vett egy árva leányt, ACZÉL Salomét, kinek édesanyja, megözvegyülvén, férjhez ment Pápai Ferenc orvosdoktorhoz, a híres enyedi professzor fiához. Salome házasságkötésekor sem anyja, sem mostohaapja, ifj. Pápai Páriz nem élt már. Ez a rokoni kapcsolat magyarázhatja, hogy az emlékkönyv Rettegi tulajdonába jutott. Rettegi György némelyik életrajzába téves adatok kerültek.' 6 12 Ifj. Pápai Páriz peregrinációjának főbb állomásai: 1711: Nagyenyed, Kolozsvár, Bécs, Berlin, 1712: Halle, 1713: Berlin, Halle, 1714: Berlin, Hamburg, Bréma, Amszterdam, Utrecht, Hága, 1715: Leiden, London, 1716: Oxford, Cambridge, 1717: London, 1719: York, Norwich, Genf, Bern, Zürich, Bázel, Leiden, Franeker, 1720: London, 1725: Leiden, Frankfurt a. M., Regensburg, 1726: Bécs. 13 RETTEGI - JAKÓ 71; RETTEGI - JANCSÓ 56. 14 KEMPELEN IX. 92; MÉL; NAGY Iván IX. 686-689; RETTEGI - JAKÓ; RETTEGI - JANCSÓ; SZINNYEI; ÚMIL. 15 RETTEGI - JAKÓ 78; RETTEGI - JANCSÓ 63. 16 NAGY Iván IX. 688; RETTEGI-JANCSÓ; SZINNYEI. Ezeket helyesbítve tehát: apai nagyszülei: Rettegi István, 1672-75-ben Doboka vármegye alispánja, Thökölyvel bujdosott, és Bukarestben