Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében
A bejegyzők között 8-an vannak magyarországiak, 32 erdélyi bejegyző, illetve tulajdonos, 31 német, 15 angol, 14 holland, 12 svájci, 3-3 francia és lengyel és 1 dán személy, bár a nemzeti besorolás nem mindig egyértelmű. Hová számítandók olyanok, mint a soproni Georg Sigmund LlEBEZEIT, a szebeni származású Tobias STRANOVER vagy a Németalföldre menekült francia protestánsok és ott meggyökeresedett leszármazottaik? A bejegyzések eloszlása a keltezés helye szerint, amennyiben megállapítható: 14 Erdély, 1 Debrecen, 4 Bécs, 25 Németország, 26 Hollandia, 33 Anglia, 14 Svájc. E számok nemcsak azzal függnek össze, hogy ifj. Pápai Páriz hol mennyi időt töltött, s kapcsolatai milyen kiterjedtek voltak, hanem azt is jelzik, hogy az adott országban, főként Hollandiában és Angliában, milyen sok ott tanuló külföldi diákkal találkozott. Látható, hogy az erdélyiek jó része külföldön írt be albumába. (Mindez persze a bejegyzések adataiból egyénenként is megállapítható.) Foglalkozás szerint is bizonytalan az osztályozás, mert például a gyakorló lelkész vagy orvos egyszersmind tanárként is működhetett. így a bejegyzők között található, néhány ismeretlen foglalkozású mellett, 10 főrangú ember és tisztségviselő, 6 püspök, 19 lelkész (V. D. M. = verbi divini minister), 17 teológus professzor és 16 hallgató, 10 bölcsész (leginkább nyelvész) professzor és 4 hallgató, 2 jogász professzor és 3 hallgató, 4 természettudós, 1 festőművész és 2 kisdiák. A magyar ifjúság külföldi tanulásának fő indítéka az volt, hogy itthon alig volt felsőbb fokú képzést nyújtó intézmény. A katolikus ifjak mehettek a nagyszombati akadémiára vagy a közeli Bécs, Graz és Krakkó egyetemére. A protestánsok Németország egyetemein, Svájcban és a Németalföldön tanultak; sokan átlátogattak Angliába. Némelyik akadémián az ott tanuló külföldiek között jelentős számban voltak magyarok, erdélyiek. Utrecht egyetemén 1936 óta emléktábla ad hírt az ottani egykori magyar diákokról. A külföldre jutást nemcsak az anyagi források szűkössége nehezítette, hanem a török hódoltság, és annak végetérte után is a különböző háborúskodások. A kint tanuló diákok közül sokan hazatértük után is állandó kapcsolatot tartottak fenn külhoni tanáraikkal és volt diáktársaikkal, szűkebb közösségük és hazájuk javára. Ifj. Pápai Páriz emlékkönyve is tanúsítja, hogy hazánk abban az időben is, a 18. század elején, Európa szerves része volt, hogy Magyarország és Erdély többek között a peregrináció révén is - bekapcsolódott Európa kulturális életébe. A bejegyző személyek jó része az akkori Európa, elsősorban a protestáns területek tudományos és egyházi életének, közéletének jelentős alakja, a nemzetközi eszmeáramlás tevékeny részese. A szereplő diákok legtöbbjének további élete és működése is ismert, némelyikük később neves emberré lett. Az album az érintett országok művelődéstörténetének és kapcsolatainak értékes dokumentuma, adatai alátámasztják és kiegészítik más források, például a publikált peregrinuslevelek adatait. 6 6 JANKOVICS. - Peregrinus.
