Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának - egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata
halottas ének utolsó versszakában záró dallam) nem inkább a két dallam szoros összetartozását cáfolja? Lehet, hogy II. dallamunk korábban a halottas énekeknél quasi záró strófaként, vagy refrénként volt széles körben ismert, és nem csak egyetlen dallamhoz társulhatott? A kérdés felvetésének jogosságát morvaországi népzenei adatok igazolják. Egy morva halottas ének második felében II. dallamunkat ismerjük fel, miközben az ének első fele gyökeresen más, mint a moldvai példákban. Az éneknek a morva hagyományban való általánosabb elterjedtségére utalhat, hogy két gyűjteményben is megjelent, 1901-ben és 1953-ban (11. kottapélda). Nech je pán ne - bo král, ku - zdy mu ka - zdy mu - si vier - nej zc - mi u - hní - ti. u - hní 11. kottapélda 4 Még érdekesebb folklór jellegű újabb adatok bukkantak elő olasz nyelvterületről, amelyek a II. dallam elterjedtségéről, esetleges keletkezési helyéről alkotott eddigi elképzeléseinket gyökeresen megváltoztatják. Az olaszországi Piemonte tartományban és a svájci Ticino kantonban egy terccel lejjebb éneklik a dallamot, az első két sorát szinte hangról-hangra és ritmikailag is úgy, ahogy Kájoninál a második szólamban (a dallamot tercpárhuzammal kísérő szólam, 3/a kottapélda), egyedül a zárósor alakja tűnik a rendelkezésre álló adatok szerint variábilisnak (12/a, b, c kottapéldák). 46 A dallamot egyébként még Liguria tartományban is éneklik, csak egy másik sequentia, a Stabat Mater keretében. 47 A Ticino kantonból származó adat (12/c) lelépő kvartjával szlavóBARTOS, Frantisek: Národnípíesné Moravské. Prága, 1901. 1055. sz. ének. - PLICKA, KarelVOLF, Frantisek-SVOLINSKY, Karel: Cesky rok v pohádkách, písních, hrách a tancích, fíkadlech a hádankách. Prága, 1953. 175. Az ének szövegének jelentése: ,Akár úr, akár király, minden ember meghal, minden ember a fekete földben elporlad. " Az adatokat Chiara GRILLO olasz etnomuzikológus ismertette a bolognai egyetem (Universitr degli Studi di Bologna, Scuola Superiore di Studi Umanistici) etnomuzikológiai szemináriumán 2001. március 30-án a halottas énekekről tartott Cantus Mortuis: una prima ricognizione c. előadásában. A hivatkozásokat előadásának írásban megküldött változata, az abban szereplő kottaképek alapján teszem. Az énekek felvételét nem állt módomban meghallgatni, „sulla stessa melodia il musicologo Balma ha registrato in Liguria l'inno Stabat Mater" = GRILLO, Chiara: Cantus Mortuis: una prima ricognizione előadás írásos változata.