Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

Annál inkább ösztönzőleg hathatott rájuk KÁJONI János Hymnariumának (Latin-magyar versgyűjtemény, 1659-1677)

46 egyik darabja. A rendkívül értékes kézirat 168 - 171. oldalán olvasható egy - a két refrénnel együtt - 30 versszakos ének „Az Eg s' a' föld irtoszanak..." kezdettel. A Krisztus szenvedését bemutató, a világ minden élőlényét és élettelen létezőjét sírásra felszólító ének 18. versszaka szintén pontos számadatokkal illusztrálja a kínzásokat: „Christus csapása számos volt Mert öt ezer felet meg volt Negy szaz negyven, kit ot fel vött volt, Teste talpatol fogva sebes volt, Es semmi epseg ő benne nem volt Kire ő semmi okot nem adot volt."

47 KÁJONI adata megerősíti, hogy ez a motívum is rendelkezett előzményekkel Csíksomlyón. A gótikus lelkiség e jellegzetességét nemcsak az elmélkedések és iskoladrámák, hanem a népi énekeskönyvek és a ponyvák is éltették. A barokk Liliomkertetske (1779) című imakönyv is tartalmaz egy felsorolást, hogy Jézus hány ütést kapott és mennyi vére hullott le a földre. Az összefoglaló, számokat mutató imádság egy 19. századi ponyván is felbukkan, melyet BÁLINT Sándor tett közkinccsé.

48 A ponyva szövegét az élőszavas hagyomány is megőrizte. Ezt bizonyítja ERDÉLYI Zsuzsanna gyűjtése, aki egy áttelepített józseffalvi (Bukovina) székely asszonytól vette fel a Krisztus szenvedését számszerűen ábrázoló imádságot Székelyszabaron (Baranya vm.), 1971. április 27-én.

49 A felsorolt idézetekből láthatjuk, hogy a csíksomlyói ferences drámaírók munkájára STANIHURSTUS írása, és annak nyomán az Octava Seraphica tette a legnagyobb hatást. A legtöbb számadat e két mű között egyezik: Aemilianus 46 A kézirat jelzete a Csíksomlyói Ferences kolostor Könyvtárában: A V 3/5250. Leírása DOMOKOS Pál Péter: „... édes Hazámnak akartam szolgálni... " KÁIONI János: Cantionale Catholicum. PETRÁS INCZE János: Tudósítások. Budapest, 1979. 110- 116. - MUCKENHAUPT i. m. 1999. 100. - STOLL Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542 - 1840). Budapest, 2002. 102. tétel. 47 KÁJONI i. m. 1659- 1677. 168- 171. 48 A ponyva teljes szövegét közli: BÁLINT Sándor: Ünnepi Kalendárium 1. Karácsony, húsvét, pünkösd. Szeged, 1998. 306. 49 Adatközlő: PÉTER Ambrusné MEZEI Terez, szül. Józseffalva (Bukovina), 1900. A szintén székely származású GÁSPÁR Mártonné LÁSZLÓ Anna (Istensegíts, 1887) ugyancsak ismerte ezt az imádságot, ami népszerűségét és elterjedtségét mutatja. Az imádsághoz az Egyház hivatalos liturgiájában szereplő imádságok elmondásával együtt az adatközlő szerint búcsúlehetőség kapcsolódott. - A ponyva szövegével egyező imádság olvasható: ERDÉLYI Zsuzsanna: i. m. 1999. 644-645.