Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NÉMETH GYÖRGY: „A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek." Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849. januárja és májusa között

az esetről, nyomatékosan felszólította Gált, hogy hagyjon fel a telepítés szervezésével mindaddig, amíg a kormány nem rendelkezik róla.

32 Bem, miután Urban seregét február végén Bukovinába űzte, ismét Szeben ellen akart vonulni. Marosvásárhelyen február 28-án kelt levelében utasította Gál Sándort, hogy az újonnan szervezett csapatokat a korábban is használt Segesvár-Medgyes útvonalon keresztül a fősereghez csatolja.

33 A későbbi neves történetíró, JAKAB Elek, aki huszárként szolgált Bem táborában, március 4-én Erzsébetvárosban találkozott a Kiss Sándor vezette székelyekkel.

34 Gál ekkor nem volt a csapatokkal, hanem Csíkszeredában maradt. Március 2-ról, 3-ról és 4-ről is maradt fenn innen keltezett levele.

35 Nagy Sándor tehát téves dátumot ad meg, amikor azt mondja, Gál és a székely tisztek március 6-án, vagy 7-én mutatkoztak be a tábornoknak.

56 Az esemény, amit leír, már február 19-én megtörtént. A pontatlanság abból adódhat, hogy a székely erősítés rövid időn belül, gyors egymásutánban ugyanazon az útvonalon érkezett Bemhez, így Nagy Sándor egybemosta a két eseményt. A tábornok a toborzás mellett a hadianyag-gyártás megszervezését is Gál Sándorra bízta. Kézdivásárhelyen már januárban újraindították a termelést, emellett Csíkszentdomokoson is ágyú- és golyóöntő, valamint lőporgyárat akartak felállítani. A Hadügyminisztérium Tüzérségi Osztálya március 12-cn kelt levelében látta el Gált a szükséges instrukciókkal. Azt tanácsolták neki, ha vaslőszerre van szüksége, forduljon a strimbuli vasgyárhoz, salétromot Oláhországból szerezzen, pénzt pedig Csány Lászlótól, Erdély teljhatalmú országos biztosától kérjen.

37 Csíkmadarason március 18-án kezdték meg a lőporgyár építését és május 1-én indult meg a termelés. 14 helyiségben, 4 vízikerék segítségével hetente 28-30 mázsa a lőport állítottak elő.

38 Valószínűleg az említett adatok 1849 nyarára vonatkoztak, mert a Hadi Lap május végi beszámolója valamivel alacsonyabb mennyiséget említ: „Csíkmadarason BODOR Ferenc lőporgyár-vezető és SZÉKELY Antal lőporművész főhadnagyok úgy gyártják a puskaport, mint a malom az árpa kását; két keréken minden nap három mázsát készítenek. " Egy másik kedélyes hasonlat szerint „Gábor Aron tüzér őrnagy Kézdivásárhelyen úgy önti a 12, 6 és 3 fontos ágyukat, mint a szappanos a gyertyát".

513 32 MTA Kt Ms. 4925. XVIII. 11. 33 MOL X. 7366. - MTA Kt Ms. 4925. III. csomag 31. 34 JAKAB Elek: Adatok a XI. zászlóalj történetéhez, tekintettel az erdélyi 1848-1849-ki eseményekre. Kolozsvár, 1868. 76. 35 ANTAL 171 - 173. - MOL H 2. 1849:3205. - MTA Kt Ms. 4925. VI. 20. 36 NAGY 68. 37 MOL H 80. 2. kötet 2. 38 ALBERT Ernő: Eltiport szabadság. Sepsiszentgyörgy, 1999. 96. 39 Hadi Lap.. 1849. május 27. (1.) 1.