Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

renc által hatalmasul elfoglalt szentgyörgyi örökségek" miatt.

146 Szintén hasonló perbe idézték Mikó Józsefet martonfalvi Pánczélos István és Balázs; a néhai Mikó Ferenc Martonfalva határában többek között az ő földükre is ráépítette Mikó-újvárat, s őket se pénzzel, sem másként ki nem elégítette - hangzott a vád.

147 Mikó Ferenc Bethlen Gábornak és családjának egyik legbizalmasabb híve volt, s egyike azoknak a főnemeseknek, akik mind Bethlen Gábor, majd Katalin, mind pedig I. Rákóczi György fejedelemsége alatt a közszolgálatban végzett munkájának elismeréseképpen a fejedelmi birtokadományozások részesévé vált, s erdélyi viszonylatban nagy birtokkal rendelkezett. Mint mondtuk, a fejedelmek birtokpolitikája gátolta a magyarországi nagybirtokokhoz hasonló birtokszerkezet kialakulását, s így Erdélyben nem jöhettek létre nagybirtokok. Ez a birtokpolitika tűnik ki Mikó Ferenc birtokainak vizsgálatából is: szembetűnő, hogy a birtokolt részek többsége szétszórtan, egymástól nagy távolságra esett. Ez alól kivételnek számítottak talán az AlsóFehér vármegyében található birtokok, amelyek viszonylag összefüggő területen helyezkedtek el. Ezek a területek voltak az elsők, melyeket I. Rákóczi György Mikó Ferenc örököseitől visszavett. A Mikó Ferenc örökölt és életében megszerzett birtokai, annak halálát kö vetően mind a fejedelmi birtokvisszaszerzés, mind pedig fiának, Mikó Józsefnek utód nélkül való elhalálozása következtében széjjelmorzsolódtak. Mikó Ferenc öröksége: a csíkszeredai Mikó-vár Mikó Ferencre nemcsak mint az erdélyi főnemesek soraiba tartozó közéleti szereplőre, hanem mint maradandót alkotó emberre is emlékezhetünk: az ő alkotása a csíkszeredai Mikó-vár, amely azóta is viseli építtetője nevét. Mikó Ferenc pályafutása kezdetén csíki alkapitányként, majd 1613-tól főkapitány lévén került kapcsolatba Csíkszékkel, s mivel Csíkszereda ekkor már jelentős (?) mezőváros volt és Erdély keleti határának védelméhez is hozzájárult, nem véletlenül itt került megépítésre a vár. Az erősség építésének időpontját régebbi szerzők Mikó Ferenc alkapitányi tisztségének kinevezéséhez kötötték, vagyis 161 l-re tették.

148 Az újabb kutatások szerint, egy csíksomlyói kolostorból elszármazott könyv bejegyzése alapján, 1623. április 26-án kezdték el a vár építését és feltehetően az 1630-as évek elejére már biztosan be is fejeződött, ugyanis az alcsíki protokollum adaGeneológiai füzetek. 4. 1906. 55. Uo. 55. ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása. 25/5. Sepsiszentgyörgy, 1992. 25.