Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

tonai és pénzbeli támogatását kérje Bethlen Gábornak a királyi Magyarországgal kapcsolatos terveihez. Ez az 1618-ban kitört harmincéves háború által kínált lehetőségek kihasználása volt egy Habsburg-ellenes támadáshoz, és a fejedelem nem titkolt célja volt egyben a két országrész (Erdély és a királyi Magyarország) Erdélyi Fejedelemség alatt való egyesítése is. Mikó Ferencet június 9-én és 17-én fogadta a nagyvezér, de a tárgyalások folyamán csak Jenő ügye került elő. A titkos dolgokról való megbeszélés július 23-án kezdődtek, s Mikó Ferencnek sikerült meggyőznie a Portát, hogy a fejedelem támogatása nem szolgál a korábban megkötött béke

80 megszegésére, s noha nem kapott egyértelmű támogatást a fejedelem terveihez, annak megvalósulása ellen sem tettek semmit. Ezt mind Mikó Ferenc, mind pedig Bethlen Gábor a Porta hallgatólagos támogatásaként értelmezte, melyről a fejedelem egy levelében így írt: „S mikor Mikó Ferencztől megizente volna, hogy mind az ő fejére bízvást meginduljak, mert hatalmas császár az magyar nemzettel való hajló jó akaratját az országnak minden segítséggel leszen, és Ferdinándért soha az magyarokkal való frigyet megvetni nem akarja. "

S[ 1620. április elején GÁSPÁR moldvai vajdánál járt követségben, majd nyáron a Portán, és 1621-ben pedig a budai vezér-basánál fordult meg követi minőségben.

82 Mikó Ferenc nemcsak a Portán, illetve a Porta fennhatósága alá tartozó moldvai és havasalföldi vajdánál járt diplomáciai ügyekben, hanem más országokban is megfordult különböző küldöttségek tagjaként. Ilyen volt a Bethlen Gábor első sikertelen házassági ajánlatának - melyet CECÍLIA-RENÁTA hercegnővel tervezett - elutasítása utáni újabb leánykérő követküldés 1624-ben Bécsbe, melynek tagja volt Mikó Ferenc is.

83 Ezen próbálkozások Bethlen részéről további kísérletek voltak a két országrész egyesítése céljából. A leánykérés többszöri elutasítását követően 1625 nyarán KOVACSÓCZY István kancellár és Mikó Ferenc vezetésével küldöttség ment Brandenburgba, ahol feleségül kérték a választófejedelem húgát, Katalint, Bethlen Gábor részére.

84 Mikó Ferenc tagja volt annak a követségnek is, amely Brandenburgi Katalint Kassára, a menyegző helyszínére vitte 1626 elején.

85 Nemcsak több küldöttség tagjaként, hanem mint Bethlen Gábor megbízott követe is részt vett a magyarországi politikai történésekben. Mikó Ferenc ilyen 0 1615-ben I. Ahmed szultán és II. Mátyás húsz évre megújította az 1606-ban megkötött zsitvatoroki békét. 1 Bethlen Gábor levele portai követeihez. = Erdélyi Történelmi Adatok. I. 347. 2 Török-magyarkori állami okmánytár. III. 230-233. 3 A magyar nemzet története... XI. 219. 4 Uo. 235. - NAGY János: i. m. 14. 5 Kemény János visszaemlékezései Bethlen Gábor udvartartására. 478.