Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

hoz a törökök támogatását kérje. Erről Borsos Tamás, - aki szintén a török udvarban tárgyalt Báthori Gábor akkori követeként - így emlékezett meg: „Eközben érkezek a Portára Mikó Ferenc Bethlen Gábortól. Mikó Ferencnek igen hamar válasza lön [...] teljességgel megértettük, hogy nékünk rosszul leszen dolgunk. Mert azmit az pasa Bethlen Gábornak fogadott, azt teljességgel véghez akarja vinni, és urunkat a fejedelemségből ki akarja vetni. "

75 A Porta Mikónak tett ígéretét betartotta, s néhány hónap elteltével Bethlen Gábor már fejedelemként vezette az országot. Mikó Ferencnek érdemei elismeréseként az ő korábbi, Csík-, Gyergyó- és Kászon szék főkapitányi tisztségét adta.

76 Mikó maximálisan támogatta a fejedelem török szövetségre alapított politikáját, s ennek érdekében 1616-tól kezdődően részt vett Lippa és Jenő várak ügyének rendezésében is. A két vár még a tizenötéves háborúban, az 1595. augusztus és október között folytatott harcok során került ismét Erdélyhez a törököktől, akik ezt súlyos csapásként élték meg. Ez a két erősség tagja volt annak a várrendszernek, amely Nándorfehérvárt, Temesvárt és Gyulát kötötte össze, s amely a hódoltság keleti határát is képezte. Lippát és Jenőt már Bocskai István is kénytelen volt megígérni a Portának támogatása fejében, de a két vár ügye rendezetlen maradt és a későbbiekben is alkudozások tárgyát képezte.

77 Bethlen Gábor is kénytelen volt megígérni Lippa és fenő végvárak átadását, és a török segítséggel történő fejedelemválasztását követően a Porta ismét előhozta Lippa és Jenő várának ügyét, újra magának követelve azt. Lippa 1616. június 14-én került török kézre.

78 Míg Bethlen Gábor tervei között csak Lippa várának átadása szerepelt mivel ezzel kevesebb adózó nép és kisebb terület került volna a törökhöz -, addig a Porta ragaszkodott Jenő várának átadásához is. Ez ügyben a fejedelem ugyanaz év július 3-án indított követséget a Portára, melyet Mikó Ferenc vezetett. Az ő feladata az volt, hogy az adó 6 évre való elengedését szorgalmazza, illetve Jenő átadásának elhalasztását kérje. Mikó küldetése eredménynyel járt, a vár átadását elhalasztották. Ez ügyben újabb tárgyalások végett 1619. július 5-én érkezett a Portára.

79 Mikó Ferenc, aki az állandó követtel, Borsos Tamással együtt próbált az ügyben eredményt elérni, egy hónapig tartózkodott a török udvarban. Ekkor Jenő átadásának kérdése már másodrangúvá vált, hiszen Mikó Ferenc azzal volt megbízva, hogy titokban kieszközölje a szultán engedelmét, és esetleg kaBORSOS Tamás: Vásárhelytől a Fényes portáig. Szerk. KOCZIÁNY László. Budapest, 1972. 72. ENDES Miklós: i. m. 102. ÚJVÁRY Zsuzsanna: i. m. 185- 186. Uo. 187. BORSOS Tamás: i. m. 72; A magyar nemzet története. XI. (Repr. kiad.) Szerk. SZILÁGYI Sándor. Budapest, 1998. 70.