Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Kirulyfürdő két erdőtársulásának cönológiai bemutatása (Vajda Márta)

tájaihoz viszonyítva a Székelyföld kutatása aránylag visszamaradt, csak lápjai és mészkőszirtjei vonzották a botanikusokat, de füvészeink javarésze inkább a magashegységek több zsákmánnyal kecsegtető tetőit kereste."(SOÓ 1940) Udvarhely megye flórájáról, ahova Lövéte is tartozott, GÖNCZI LAJOS (1852-1929), a székelyudvarhelyi református kollégium tanára ír és jelentet meg tanulmányt két feldolgozásban (1888, 1890). NYÁRÁDI E. GYULA kutatja később a Hargita vizeit, lápjait és erdeit. O írja le Bányai János geológus „felfedezéseit" a glaciális maradványfajokat őrző lápokról (NYÁRÁDI 1929), beleértve Hargitaligetet is, mely a vizsgált területen van és őrzi mindmáig a Saxifraga hirculus oly értékes példányait. 1938-ban készült el SOÓ REZSŐ első kézirata a Székelyföld flórájáról, mely könyvformában 1940-ben jelent meg, A Székelyföld flórájának előmunkálatai címmel. Összegezte és rendszerezte az addigi kutatások eredményeit, és ezeket kibővítve ma is mérvadó munkák kerültek ki tollából. 1941 nyarán egy erdélyi tanulmányút alkalmával BOROS ÁDÁM kereste fel a területet. Vizsgálatai főleg a mohaflórára, ahogy említi a „mohokra" terjedtek ki (BOROS 1941). Az 1943. év folyamán újra számos magyar botanikus kereste fel a Székelyföldet, s flórájának ismertetését újabb adatokkal gazdagították. így elsősorban JÁVORKA SÁNDOR vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum kutatói, BOROS ÁDÁM, VAJDA LÁSZLÓ, PRISZTER SZANISZLÓ, Kolozsvárról NYÁRÁDI E. GYULA, HARGITAI ZOLTÁN és számos társuk (SOÓ 1943). Kirulyfürdő általános bemutatása Kirulyfürdő az északi szélesség 46° 10' (ívperc) és a keleti hosszúság 25°35'ének metszéspontjában található. Erdélyben a Központi-Hargita vulkanikus hegység déli előterében, a fenyvesek koszorúzta, mélyen bevágódó Tolvajos-patak völgyében helyezkedik el. Hegyaljai, völgymedencei település és klimatikus üdülőhely. A Központi-Hargita legközelebbi csúcsai légvonalban: 12 km-re a CsicsóiHargita (1761 m), 16 km-re a Rákosi-Hargita (1758 m), 14 km-re a MadéfalviHargita (1709 m), 17 km-re a Madarasi-Hargita (1801 m). A községközponttól, Lövététől légvonalban 7,8 km-re fekszik. Az egykori fürdőtelep, ma ifjúsági üdülőtábor környékének legfontosabb magaslatai: Iliszaháta (900 m) és Kövesbérc (935 m), délen a Pálkútja (905 m) és a Fertő (883 m), míg nyugaton a Kirulybérc (807 m). Kirulyfürdő belterületének északi sarkánál, bal oldalt az Ilosza-patak (a Szárazság-patakkal együtt) ömlik a Tolvajos-patakba, míg a belterület déli határánál a Gyepü-patak (a Kékvíz-patakkal együtt) a legjelentősebb jobb oldali mellékág.