Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

A gyepi béka (Rana temporaria Linnaeus, 1758) állományvizsgálata petecsomó számlálással egy Csíkszereda melletti nedves területen (Demeter László)

Az általam vizsgált területen a hagyományos békacombgyűjtés következtében évente több száz és néhány ezer közti egyedszámban pusztulnak el gyepi békák. A rendelkezésre álló adatok alapján nem mutatható ki számbeli csökkenés a vizsgált terület gyepibéka-állományában. 2002-ben a Hargita Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség újsághirdetésben betiltotta a békacomb gyűjtését, tekintettel a védett fajokra, amelyeket szintén érint ez a tevékenység (mocsári béka, barna varangy). 2003-ban a terület védettségére hivatkozva tartottuk távol az A8-as tócsától a combgyűjtőket, részleges sikerrel. A természetvédelmi törvény szerint hatósági engedélyre van szükség bármilyen vadon élő faj begyűjtéséhez. Szükséges volna a törvény kiegészítése a békacombgyűjtésre vonatkozó szabályozásokkal. Összegzés, következtetések és javaslatok 1. A vizsgált terület a gyepi béka egyik legjelentősebb szaporodási élőhelye a Csíki-medencében. Szükséges lenne a terület további tanulmányozása a természeti értékek feltárása és a terület védetté nyilvánítása céljából, ehhez kapcsolódóan a többi, magasabb védelmi státussal rendelkező kétéltű faj (mocsári béka, barna varangy) állományainak felmérése a területen. 2. Három vizsgálati évben a petecsomók össz-száma 3000 felett volt. A legtöbb petecsomót, 4641-et 2003-ban számoltam. Az emberi hatásra eltűnt vagy nagymértékben átalakított élőhelyeket leszámítva a petecsomók száma stabilnak tűnik a területen. Egyes tócsákban az évek során jelentősen megnőtt a petecsomók száma. 3. Az adatok arra utalnak, hogy pozitív korreláció áll fenn a petecsomók száma és a tócsák felülete között, tehát a gyepi békák nagyobb számban keresik fel a nagyobb felületű sekély vizeket. Ez nem feltétlenül jelent preferenciát. 4. Az élőhelyváltozás a tizenhárom vizsgált tócsából hármat érintett negatívan: kettőt kotrógépekkel elsimítottak, egyet kimélyítettek és összekötötték egy halastóval. Az építkezési hulladék lerakásának (mivel a tócsák területéhez viszonyítva kis mennyiségűek voltak) és a vegetáció égetésének nem volt kimutatható negatív hatása, viszont befolyásolhatja az ebihalak életfeltételeit és túlélését. 5. Jelenleg a tavaszi békacombgyűjtés a legfontosabb negatív tényező, amely a vizsgált terület gyepibéka-állományát veszélyezteti: évente, óvatos becsléssel, több száz gyepi békát pusztítanak el. Szükséges lenne a combgyűjtés ellenőrzése a hatóságok részéről. A természetvédelmi törvény szerint minden vadon élő állatfaj gyűjtéséhez a szakhatóságok engedélye szükséges.