Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

A gyepi béka (Rana temporaria Linnaeus, 1758) állományvizsgálata petecsomó számlálással egy Csíkszereda melletti nedves területen (Demeter László)

Tócsa kódja (lásd 1. ábra) 1999 2000 2001 2002 2003 Terület (m>) Megfigyelt élőhelyváltozás Al 183 nd nd nd 46 125 nem történt A2 232 0 0 0 0 100 kotrógéppel elsimítva A3 59 nd nd nd 170 100 kotrógéppel elsimítva A4 560 10 10 350 150 600 kimélyítve és összekötve egy halastó rendszerrel Te 5 nd nd nd 200 600 80 füzbokrok kivágása a széléről, kb. 4 m

3 építkezési törmelék lerakása, részben feltöltve A6 168 270 300 250 325 135 nem történt A7 81 nd nd 120 150 30 fűzbokrok kivágása A8 435 0 150 1030 2015 1200 kb. 2 m

3 fűrészpor lerakása, nád és sás felégetése A9 nd nd nd 250 250 113 nem történt TelO nd nd nd 205 185 200 kb. 1 m"> fűrészpor lerakása Ali 452 165 nd 330 nd 570 nem történt Tol2 700 1140 500 450 750 250 nem történt Tol3 350 1470 nd 350 395 6300 nem történt /. táblázat. Petecsomók száma az egyes tócsákban évente, a tócsa felülete (2003. április 12.) és a megfigyelt élőhelyváltozás (nd = nincs adat) A mélyebb vizeket a gyepi béka kerüli. A vizsgált területen az A4-es tócsa kimélyítése után megszűnt mint gyepibéka-élőhely, viszont a munkálatok következtében kialakult egy kisebb tócsa, amely petézésre alkalmasnak bizonyult. A száraz vegetáció felégetése megnövelheti a tócsák növényi tápanyagtartalmát, ami az alganövekedésnek kedvezve pozitív hatású is lehet a békalárvák növekedésére. Az A8-as tócsa esetében a petecsomószám nagymértékben növekedett, de nem valószínű, hogy ez összefüggésben lenne a vegetáció felégetésével. Az égetésnek negatív hatása lehet bizonyos tócsalakó szervezetekre, mint pl. a levéllábú rákokra. Az építkezési törmelék, illetve fűrészpor lerakása megváltoztathatja a tócsavíz tápanyagforgalmát, legkedvezőtlenebb hatása a vízfelület csökkentése, illetve eltüntetése lehet. A területen egyelőre kevés ilyen élőhelyváltozás történt.