Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

szít stb. Kapcsolatban áll számos belföldi és külföldi, hasonló profilú szervezettel, és például a magyar befektetőket közös pályázatokkal is ösztönzik. A magyar fél részéről a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) Bukarestben és több erdélyi nagyvárosban működő irodája ad széles és teljes körű segítséget a befektetőknek. A különféle tranzakciókhoz és általában a piac, a cégek, a gazdasági és jogi szabályok megismertetéséhez közvetlen információkkal áll a magyar vállalkozók rendelkezésére az iroda. Megbízás esetén tanulmányokat is készít a gazdaság egy-egy szeletéről. A magyar befektetők tehát kényelmes helyzetben vannak az ügyintézést illetően. Sőt, nem kell feltétlen a romániai irodával felvenni a kapcsolatot, hiszen az ITDH itthon, szervezett hálózattal működik. Érdemes kiaknázni az iroda szolgáltatásai közül az arra irányuló segítséget, hogy minél több vásáron, kiállításon, üzletember-találkozón vegyenek részt a magyar üzletemberek. Ezektől a rendezvényektől kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok remélhetők. Az ITDH mellett számos magyar (elsősorban állami) cég is aktívan tevékenykedik a magyar-román kapcsolatok ösztönzésén. Ilyen például a Magyar Export-import Bank Rt. Nem véletlen, hogy például a budapesti kormány által a délkelet-európai újjáépítésben való magyar részvétel támogatására létrehozott, az Eximbank kezelésében lévő 100 millió eurós keret terhére az első projektmegállapodás éppen Romániával született meg. A Hídépítő Rt. 44 millió dolláros projektje a romániai Zilah és környéke vízellátásának fejlesztését célozza. Ugyancsak állami pénzből gazdálkodik a Corvinus Rt., amely kockázati tőkét biztosít a külföldön megvalósuló magyar beruházásokhoz. 2000-ben a legnagyobb projektjük színhelye szintén Románia volt: a sepsiszentgyörgyi lame Rt. villanymotorokat és autóvillamossági alkatrészeket gyártó vállalat részvényeinek 51%-át szerezte meg egyenlő arányban a Műszertechnika Rt.-vel. Látható tehát, hogy a magyar befektetők igencsak el vannak kényeztetve az induláshoz szükséges segítségnyújtás terén, amennyiben befektetési ötlettel rendelkeznek. Gyenge pontnak érezzük azonban a tájékoztatást. Hiányzik egy jól kidolgozott „Erdély marketing" (vagy „Székelyföld marketing"), mely felkelti az érdeklődést, és melynek keretében az anyaországi vállalkozók széleskörű, általános és alapvető információkat kaphatnának az erdélyi befektetési lehetőségekről.