Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Kristó András emlékezete. 1930-1944 (Jánosi Csaba)

szoros összefüggésben vannak az időben északról dél irányba eltolódó vulkánossággal. A medenceüledék meghatározó formái a hordalékkúpok. A medence területén, a Csíkszentdomokos és Tusnád közötti szakaszon négy pleisztocén teraszt mutat ki. A medence peremén felismeri a pliocén tönkösödés jeleit is. Végül a tanulmányban a szerkezeti és morfológiai jellemvonások alapján kijelöli a morfológiai tájegységeket. Ennek a dolgozatnak a bővített, javított változatát közli román nyelven, Caracterizarea geologicä §i geomorfologicä a depresiunilor din Ciuc §i a muntilor din ímprejurimile lor címen, a Hargita Megyei Néptanács kiadásában, az 1968-ban megjelent Plante médicinale din flora spontanä a Bazinului Ciuc kötetben (KRISTÓ 1968). A tanulmány bevezetőjében kiemeli, hogy a Csíki-medencék földtani és geomorfológiai problémáinak a tárgyalásánál tanulmányozni kell a környező hegykeretet is, a Hargita-vonulatot, a Csíki-havasokat és a Nagyhagymást, hiszen ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A geológiai és geomorfológiai jellemvonások alapján Kristó a következő tájegységeket különítette el: A) A vulkáni vonulatban: a) E-Hargita, b) D-Hargita, c) Csornád-Büdös hegység; B) A kristályos-mezozoos hegységekben: a) a kristályos palák hegysége, amely a következő résztájakra bontható: al) Garados-Gréces hegység vagy Csíkszentdomokosi kristályos mészkő dolomit rög; a2) Feketerez kristályospala hegység; a3) Naskalat masszívuma; a4) Pogányhavas masszívuma; b) a mezozoos mészkőrög hegység (Nagyhagymás szirtvonulat); c) a Flis hegységei; d) Kászoni-medence; C) A hegységkereten belül: a) Marosfői-tönk; b) Felcsíki-medence; c) Középcsíki-medence; d) Harom-Somlyó tönkje (Zsögödi tönk); e) Alcsíki-medence; f) Olt-szorosok: fl) Bogáti- (Csíkrákosi-) szoros; f2) Zsögödi-szoros; f5) Tusnádiszoros. Az 1970-es évek szabadabb légköre kedvezett a múzeumi évkönyvek megjelenésének, ami lehetővé tette Kristónak is az „elfekvő", korábban megírt tudományos dolgozatainak a közlését. Ebben az időszakban jelent meg a sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyvében, az Alutab&n két román nyelvű és egy magyar nyelvű tanulmánya: Unele problème privind delimitarea §i denumirea unitätilor de relief din ímprejurimile depresiunilor intracarpatice ale Oltului Superior (A domborzati egységek elhatárolásának és elnevezésének egyes problémái a FelsőOlt intrakárpáti medencéinek környékén) (KRISTÓ 1972); Date eu prívire la evolutia retelei hidrografice a Oltului Superior in Depresiunea Ciucului {Adatok a Felső-Olt vízhálózatának fejlődéséhez a Csíki-medencék területén) (KRISTÓ 1973) és az Adatok a Kászoni-medence geomorfológiájához (KRISTÓ 1974-1975). 1974-ben a székelykeresztúri múzeum emlékkönyvében jelenik meg A homoródalmási Vargyas-szurdok geomorfológiai problémái című dolgozata, amelyben a csíkszeredai gimnázium földrajzkörének 1970-ben és 1971-ben végzett geomorfológiai megfigyeléseit és térképezésének adatait dolgozza fel (KRISTÓ 1974).