Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

A távolság és a befektetések száma A befektetések száma a távolság függvényében (4. ábra) azt a nem meglepő képet mutatja, hogy a határ menti és a legtávolabbi területeken (Székelyföld) magas a magyarországi vállalkozások száma, Erdély középső részén pedig kevésbé aktívak a befektetők. Ez azzal magyarázható, hogy a távolabbi Székelyföldön és a határ menti területeken nagyobb a magyarság száma. Az ábrán az is látszik, hogy a parabolisztikus görbe szárai nagyjából egyenlő meredekséget mutatnak, ami arra, a már említett felvetésre ad bizonyságot, hogy a közelebbi földrajzi helyzetű, alacsonyabb magyar lélekszámmal rendelkező határ menti megyék hasonlóan aktívak, mint a magasabb lélekszámú, távolabbi székelyföldiek. Úgymond a távolság vagy közelség kompenzálja az alacsonyabb lélekszámot. 700 7 200 300 400 500 600 700 Távolság (km) 4. ábra. Befektetések száma a távolság függvényében, 2000. (Forrás: saját szerkesztés) A távolság és a befektetések mennyisége Ha a befektetések mennyiségét vizsgáljuk a távolság függvényében, hasonló következtetésre juthatunk, mint az eddigiek esetén. Kolozs megye most is torzítja az eredményeket, korrigált adatokkal számolva viszont a 4. ábrához hasonló a függvényünk. (5. és 6. ábra) A különbség annyi, hogy a parabolisztikus görbe jobb oldali szára meredekebb és magasabbra fut, ami nagyobb befektetést jelent a Székelyföldön. Maros megye fölfelé, Brassó megye pedig lefelé húzza a függvény szárát.