Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíki bútorfestés (Dr. Kardalus János nyug. tanár, néprajzkutató)

készült bútorokat Csíkszentsimonban is őriznek. A bútorok készítőit, festőit nem lehetett azonosítani. A tárgyakon látható évszámok arra utalnak, hogy azonos időszakban két mester is dolgozott. A bútorokon függőleges irányú, tagolt, sajátosan aszimmetrikus és koszo­rús virágcsokrok láthatóak. Ezek közül legérdekesebbek az aszimmetrikus, középre hajló, egy függőleges kompozíciót fenntartó és két, szintén függőleges irányú csokorral bezárt hozományos láda virágcsokrai. Más bútorfestők gya­korlatából is ismert ez a felépítés, azonban ez esetben szimmetriát csak a kompozíció egészén belül találunk. A koszorús csokorépítés is figyelemre mél­tó; a koszorú virágdíszt fog közre, ez a motívum a csíki, gyergyói és lövétei bú­torfestők sajátos díszítőeleme. A virágcsokrok tulipánból, egyszerű és átikás margarétából, rózsabimbóból és kinyílt rózsából, szegfűből, gránátalmából, fagyöngyből, mezsgyevirágból, egyszerű, illetve összetett virágokból és levelekből álltak. A csokrok virág, le­vél és váza alapozásokból indultak ki. A kiemelt csokrokat keretekbe foglal­ták. A bútorokat barnával és sötétzölddel, a kereteket alapozták, pirossal, fe­hér színnel keretezték, míg a virág- és levélmotívumokat piros, fehér, kék, il­letve zöld színűre festették. A bútorfestés egyik leggazdagabb alcsíki műhelyét Fitódon Jankó János, Gere Ferenc és Gondos László bútorfestő-asztalosok teremtették meg. Mind a három bútorfestőt Malonyay Dezső azonosította. 3 Tevékenységük a XIX. szá­zad közepétől (1845) kezdődött és a század végéig tartott. Az általuk festett bútorokat ma Fitódon és a többi csíki faluban, illetve a Csíki Székely Múze­umban őrzik. így Gondos László munkáit Csíkszentdomokoson, Csíkszép­vízen, Csíkszentmihályon, Csíkvacsárcsin, Csíkszentsimonban, a Jankó János munkáit pedig Csíkvacsárcsiban, Csíkszentmiklóson találhattuk meg. A fítódi mesterek vagy vándoroltak, vagy munkáik nagyobb részét más falvakban ad­ták el. Míg Gondos Lászlóról többet, Jankó Jánosról kevesebbet, addig Gere Ferencről igen keveset tudunk. Gondos László sötét cinóbervörös alapozású bútorai egyik, a XIX. századi hagyaték legszebb példányai közül valók. Munkáin az 1870-es évszám olvas­ható. A takarosan készített bútorok és festett virágcsokrok kiegyensúlyozottan és szabályos távolságban helyezkedtek el a bútorok felületén. A csokrok tagol­tak, függőleges irányúak, amelyeken kihangsúlyozott szerep jut a befejező mo­tívumnak. Sajátos virágmotívumai a koronás szegfű két változata és a gyer­mekláncfű. Gondos László virágai átikásak, keze munkája bárhol felismerhe­tő. A virágok, levelek, szárak festésére piros, sárga, fehér és zöld színű festé­keket használt, de ezek igen élénk színűek. 3 Uo. 196.

Next

/
Oldalképek
Tartalom