Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Négy Anton Koberger-makulatúra (Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

nyok részei kerülnek elő. A töredékek jelentőségét növeli az a tény, hogy azo­nosításuk nyomán a könyvtörténész, amennyiben más segédeszközzel nem rendelkezik, megállapíthatja a bekötés idejét, helyét, és ha nagyon szerencsés, a műhelyt is. A továbbiakban a Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményében folyta­tott kutatásaim során, a könyvtáblákból előkerült „kincsek" segítségével a XV. század legtermékenyebb német nyomdásza és legnagyobb könyvkereskedője, Anton Koberger valamennyi műhelytitkába szándékozom bevezetni az érdek­lődőt. Egyúttal a restaurálás folyamán a kötésekből kiemelt Koberger-ma­kulatúrák nyomda- és kötéstörténeti, általában könyvtörténeti összefüggéseire szeretnék rávilágítani. Anton Koberger életéről és tevékenységéről sokan írtak, ennek ellenére ke­veset tudunk róla. 2 Az 1440-es években született, valószínűleg Nürnbergben. A város kedvező fekvése folytán korán jelentős kereskedelmi csomóponttá vált. Augsburg és Heidelberg mellett a német humanizmus korai központja. Sok humanista élt a városban, aki magánkönyvtárral is rendelkezett: Hartmann Schedel, Willibald Pirckheimer, Conrad Celtis, Eobanus Hessus stb. Nürnberg falai között élt és tevékenykedett - többek között - Albrecht Dürer, Michael Wohlgemuth és Joannes Regiomontanus is. A város gazdag polgárai ugyanak­kor könywásárlók is voltak. Nürnbergben négy iskola működött, már nagyon korán rendelkezett „Librei"-jal, azaz városi könyvtárral. A XV. század harmadik harmadában több mint egy tucat nyomdász működött a városban. A könyvek egy részét helyben kötötték, hiszen megvolt hozzá a vásárlóközönség, amelyet gyarapított a városban található hét férfi és két női kolostor is. Ezek nagy részé­ben könyvkötő műhely is működött, amellett, hogy egyre nagyobb lett Nürn­bergben a polgári könyvkötők száma. 5 2 Hase, Oscar: Die Koberger. Eine Darstellung des buchhändlerischen Geschäftsbetriebes in der Zeit des Überganges vom Mittelalter zur Neuzeit. Leipzig, 1885. 17-30.; Geldner, Ferdinand: Die deutschen Inkunabeldrucker. 1-2. Stuttgart, 1968. 162-167. (A továbbiakban Geldner); Kunze, Horst: Geschichte der Buchillustration in Deutschland. Das XV. Jahrhundert. 1-2. Leipzig, 1975. 1. 226-230.; Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger­kötések problémája. Budapest, 1978. (Az MTA Könyvtárának Közleményei, 6 (81) Új soro­zat.) 13-33. (A továbbiakban Rozsondai 1978.) 5 Kyriss, Ernst: Verzierte gotische Einbände im alten deutschen Sprachgebiet. 1-4. Stuttgart, 1951-1958. Textband 20-27., 54., 90-102. (A továbbiakban Kyriss); Schunke, Ilse-Konrad von Rabenau: Die Schwenke-Sammlung gotischer Stempel - und Einbaddurchreibungen nach Motiven geordnet und nach Werkstätten bestimmt und beschrieben von Ilse Scunke fortgeführt von Konrad von Rabenau. II. Werkstätten. Berlin, 1996. (Beiträge zur Inkunabelkunde Dritte

Next

/
Oldalképek
Tartalom