Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Az 1985. évi „menthetetlennek" nyilvánított csíksomlyói könyvlelet konzerválása és azonosítása (Benedek Éva okl. papírrestaurátor - Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

tudjuk pontosan műhelyhez kötni, azonban analógiák alapján úgy véljük, hogy ezt is magyarországi könyvkötő készítette.

20 Öt kötés a XVI. század eleji magyarországi reneszánsz kötések stílusában díszített (T 82-84, T 88, T 111). Közülük kettőt igen jelentősnek tartok. így Angelus de Clavasio Nürnbergben, Anton Kobergernél, 1498-ban megjelent Summa angelicajának a kötése (T 83) a budaiként meghatározott vaknyomásos reneszánsz kötéseknek abba a típusába tartozik, amelyek a XVI. század elején készültek, és több magyar nyelvemlék eredeti kötésével mutatnak szoros rokonságot vagy azonosságot. (15. kép) Ide sorolható az OSZK 69. számú nyelvemléke, az MTAK Virginia-kódexe (K 40) és az Esztergomban őrzött Mss. 178. jelzetű Nagyszombati-kódex. Ezekre, a centrális elrendezés mellett, legjellemzőbb az akantuszos-palmettás-indasoros keretdíszítés, amely Magyarországon különösen az Ulászló kori kötéseken terjedt el.

21 Az állomány magyar reneszánsz kötésű könyveinek még egy kiemelkedő darabja van, amely egyben szorosan kapcsolódik az előzőhöz. A 111. számú tönkrement könyv kötését két bélyegző díszíti: a keretben virágindás görgető fut végig, míg a középmezőt és a gerincmezőket a magyar reneszánsz kötésekre oly jellemző liliom tölti ki. Ennek motívumai azonos könyvkötő műhelyből származnak, az MTAK-ban kutatható Guary-kódex (K 34, magyar nyelvemlék) kötésének bélyegzőivel.

22 A XVI. századi német típusú reneszánsz bőrkötések díszítéséhez görgetőket és lemezeket használtak. Az előbbiek segítségével nyerték a kötéstábla kereteit, a tábla középpontjába pedig lemezt nyomtak vaknyomásosan vagy aranyozva. A görgetők díszítése részben képecskékből áll, részben növényi ornamentikából. A lemezek témája különböző: gyakoriak a Bibliából vett jelenetek, az uralkodók, reformátorok portréja, címerek, megszemélyesített allegorikus nőalakok. A német reneszánsz kötések görgetőin és lemezein gyakran találunk monogramot, amely a könyvkötő nevét rejti. Ilyen típusú a gyűjtemé20 A kötésen az érdekes metszésű virágtő együtt látható a Z-idom, hurkolt fonadék, kis fél rozetta és gótikus szőlőinda bélyegzővel. A virágtő díszíti még a Csíki Székely Múzeumban a 6189. leltárszámon található Guillelmus Duranti Rationale divinorum officiorum című, Velencében, Guiglielmus de Ceretónál megjelent munkájának kötését. A virágtő megegyezik még ugyancsak a Csíki Székely Múzeum Breviárium Strigoniense című 330. számú könyvének kötésén látható bélyegzővel (RMK III 174 = Függelék 32). A breviárium kötését más motívum nem díszíti, de a táblákon belül XIV. század eleji magyarországi (pálos?) breviárium töredéke olvasható. így valószínűnek tartom, hogy a három kötés valamelyik ismeretlen magyar gótikus műhelyben készült. (Muckenhaupt 74, II. 42.) 21 Sz. Koroknay Eva: Eine ungarische Renaissance-Einbandgruppe vom Anfang des /6. Jahrhunderts. In Gutenberg-Jahrbuch 1966. 361-371.; uő: Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek. (= Művészettörténeti Füzetek 6) Budapest, 1973. 4-44. (A továbbiakban Koroknay.) 22 Koroknay 66. Jegyzék 75.