Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Az 1985. évi „menthetetlennek" nyilvánított csíksomlyói könyvlelet konzerválása és azonosítása (Benedek Éva okl. papírrestaurátor - Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

redékeket egybevetettük a hazai (gyulafehérvári Batthyaneum) vagy külföldi (OSZK, EK, MTAK, Budapest) könyvtárakban található azonos kiadású példányokkal. Az aprólékos és időigényes azonosítási munka során 23 kötetben összesen 26 ősnyomtatványt határoztunk meg. Egy kötet XVII. századi magyar nyelvű kiadványt tartalmaz, a Bécsben, 1626-ban megjelent Káldi-féle katolikus Bibliát. További 11 tömbösödött kötet azonosítása egyelőre reménytelennek tűnik. Közülük kettő könyvteste majdnem teljesen megsemmisült. Az újabban meghatározott ősnyomtatványok a korszak valamennyi nevezetesebb nyomdájából kerültek ki: Augsburg (2), Basel (2), Bologna (1), Brescia (1), Hagenau (2), Nürnberg (6), Pavia (1), Strasbourg (6), Velence (3). A művek összetétele a teológiai érdeklődést tükrözi, és ezek előterében a pasztoráció, a hívek lelki gondozása áll. A kazuisztikus irodalmat Antoninus Florentinus olasz dominikánus, firenzei püspök Confessionaléja és Angelus de Clavasio ferences szerzetes Summa angelicá\a képviselik. Az ún. menthetetlen állományban is jelentős csoportot képeznek a bibliák és biblia-magyarázatok, valamint a prédikációs kötetek. Az utóbbiak a XII-XV. századi Európa valamennyi jelentős szónokának a munkái, mint Ambrosius de Spiera, Petrus de Palude, Johannes Herolt, Johannes de Aquila, Robertus Caracciolus és Temesvári Pelbárt. (10-12. kép) Ezek részben egy-egy bibliai szakasz részletes magyarázatai, mint például Nicolaus de Lyra vagy Guillelmus Parisiensis postulai. Következik Petrus Lombardus párizsi teológus nagy műve, a Libri IV Sententiarum, az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye, valamint az ugyanehhez a témakörhöz tartozó Aquinói Szent Tamás Super secundo Sententiarum című munkája. A történeti műveket Werner Rolewinck karthauzi szerzetes más erdélyi gyűjteményekben is igen elterjedt világtörténete, a Fasciculus temporum képviseli, az orvosi irodalmat pedig Antonius Guainerius Opera medicája. Az állomány könyveinek döntő többségét korabeli, vagyis XV. század végi, illetve XVI. századi kötések óvták. A kötések legnagyobb része gótikus (18), reneszánsz (7) vagy késő reneszánsz (2) stílusú. (13. kép) Három kötés teljesen megsemmisült. A Káldi-féle Biblia kötése befalazás előtt is hiányzott. lyi Tudósító című folyóiratban tett közzé 1941-1942-ben. Ő már 124 ősnyomtatványról tud Csíksomlyóról, ugyanis a másodpéldányokat is figyelembe vette. [Ábel Jenő jegyzetei a csíksomlyói rendház könyvtárában. Magyar Tudományos Akadémia Mss 335/6.; Fejérpataky László: Csíksomlyói jegyzetek. 1908. július 14-18. OSZK Fol. Hung. 1525.; Karadja, Constantin I.: Lista incunabulelor din Románia. 1937. Biblioteca Nationalá Bucuresti. Ref. III. 681. (A gépelt kézirat fotókópiája); Baráth Béla: Ősnyomtatványok Csíksomlyón. Erdélyi Tudósító. 20 (1941) 4. sz. 54-56. és 6. sz. 88.