Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása (Botár István régész - Tóth Boglárka régész)

sairól. Hármas, négyes sorozatok esetében, az egymást követő, vágó temetkezések alapján megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Úgy tűnik, hogy az eredeti, korábbi nyújtott kéztartást fokozatosan felváltotta a medencén összekulcsolt tartás, és ezzel egy időben a sírok tájolása is a korábban szokásos K-Ny, DK-ÉNy helyett egyre inkább észak felé tolódott, fordult el. Az ellenkező példák viszont arra intenek, hogy ezt a váltást ne tartsuk kizárólagosnak, vagy következetes szabályosságnak. Sajnos, korhatározó mellékletek hiányában ennek kezdeteit, részletes kialakulását nem ismerjük. A vázak túlnyomó többsége mellett nem találtunk mellékleteket (viselet maradványai, ékszer). A kevés kivétel között említhetjük a 6. sír gyöngyét, a 21. sír gyöngyös pártáját, a 22. sír ruhamaradványait (bőrszalag, gombok) és a 79. sír fémhuzalos pártáját. A templomon kívül feltárt 60 négyzetméternyi területen 91 sírt azonosítottunk-tártunk fel, de a szórványcsontok alapján körülbelül ugyanennyire tehető a temető használata során elpusztított sírok száma, ami viszont, hasonló sűrűséget feltételezve, a cinteremben elhantoltak számát több ezerre teszi. Az összesített adatok érdekes észrevételekre adnak lehetőséget: női dominancia érezhető a nemek arányában, és az elhalálozási kor is szemléletesen jelzi a korabeli viszonyokat. Nagyon magas a gyerekkori halandóság, és az életkor előrehaladtával egyre csökken az eltemetettek száma. Azaz nagyon sokan haltak meg 15. életévük előtt, és kevesen élték meg az öregkort. Összegzés A csíkszenttamási Csonkatoronynál folyó ásatás kutatástörténeti jelentőségű, hiszen Csíkban első alkalommal folyt tudományos igényű templomásatás, és több évtizedes szünet után itt kutattak újra régészetileg középkori objektumot. Az első idényben sikerült azonosítani a teljesen elbontott középkori templom két építési periódusát, illetve meghatározni korai szentélyének félköríves és gótikus szentélyének sokszögű záródását. (6., 7. ábra) Ez az első hiteles csíki adat a gótikánál korábbi szentélyekre. Régészetileg sikerült igazolni azt a korábbi feltételezést, hogy az itteni gótikus szentélyeket a korábbi hajófalakhoz építették hozzá.

29 Külön szerencsének tartható, hogy a faluban megtaláltuk az Árpád-kori templomból származó szentségtartófülkét, az első ilyen faragványt a Csíkimedencében, illetve hogy a megtalált freskótöredékek alapján a templom XV. Botár István:/. m. 131-143.