Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)
királyválasztó országgyűlés amúgy is feszült légkörében mindez sok gondot okozott. Bethlen most sem hátrált meg. A „teher alatt nő a pálma" jelszavát ő nem csupán mint vallási meggyőződést tette magáévá, hanem egész politikai életútján követte is. Diplomáciája, leleményessége, elszántsága, vasakarata, kitartása, s ha kell, kardja akkor csillogott legjobban, amikor a legreménytelenebb helyzetekből kellett a kiutat megtalálnia. Még akkor is távlatokban gondolkozott, amikor sürgős napi teendői s gondjai minden idejét és erejét igénybe vették. így volt ez 1620 nyarán is, amikor öccsétől, Bethlen István kormányzótól kemény hangú levélben kérte számon a kincstári bevételek megcsappanását. „Bizony uram - írta a fejedelem - sokat csudálkozom azon, hogy nekem mostan semmi jövedelmem Érdélben nincsen; mikor én ott benn laktam, ha csak így jött volna a proventus (= bevétel) kezemhez, nem tudom, hova kellett volna lennem; félnek vala akkor én tőlem az tiszttartók, az kamaraispánok; nemcsak posztót, hanem pénzt is hoznak vala esztendő által ugyan szépen, az harminczadok az szerént, de mostan csak az adóra támaszkodnak, a mint látom, sem aknák, sem bányák, sem harminczadok jövedelmét nem látom az exactorok consignatiojában (= számvetők elszámolásában). Hogy pedig csak marhán adnák el a sót, az lehetetlen dolog. Im erővel tesznek kegyetlenné az tiszttartók, de ha mind ebben mennek elő, Isten ne segéljen, ha szakmánt nem hányatok mindenekben, valamennyi kamarispánom, harminczadosom, udvarbírám vagyon, mert látom, hogy senkitől nem félnek, szabadon lopnak távollétemben." 56 Nagy szüksége lévén mind pénzre, mind hadra, Bethlen a többi között, részletesen kitért a székelység hadkötelezettségére és adózására. „Az székelység micsoda subterfugiumokat (= alattomosságokat) keressen az közönséges tereh viselésben, jól látom, kin bosszúsággal csudálkozom édes öcsém uram." 57 Mivel a hadviselésre kötelezett székelyek (lófők és gyalogpuskások) nagy számban voltak jelen hadában, Bethlen a székelyföldi nemesek azon fondorlatai ellen lépett fel keményen, hogy jobbágyaikat a közterhek viselése alól kivonják. A földesúri tulajdon területén lakó székelyföldi jobbágy sem katonáskodni, sem adót fizetni nem volt köteles, és Bethlen világosan látta, hogy mindaddig, míg ezt a fejedelemség emberi és anyagi erőforrásaira nézve káros gyakorlatot fel nem számolja, a székely kérdést nyugvópontra nem viheti. Ebből a rendszerből adódott, hogy - mint már említettük - a szabad székelyek a hadrakelés meghirdetésekor tömegesen kötötték magukat jobbággyá, s ezzel mentesültek a táborozás és hadviselés kötelességétől. A székelyföldi nemesek ezzel nemcsak birtokaikat gyarapították, hanem jobbágyaik számát is növelték. Nem kerülte el Bethlen figyelmét a nemesek érdekeit, de a kincstár kárát Uo. 232. Uo. 230.
