Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)

mesztése egyes vidékeken nehezen tört utat, más helyeken - mint pl. a Gyergyói-medencében a lentermesztés - könnyebben tértek rá a gazdák az új növények meghonosítására, más ipari növényeket nehezebben fogadtak el: „cukorrépa termelésre, dacára, hogy a marosvásárhelyi cukorgyár a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosította, ezideig nagyon kevés jelentkező van. Takarmányrépa magot is - melyből bármely mennyiség megrendelhető - kevés község rendelt."

44 Társadalmi kapcsolatok A termelő társadalom beállítódásairól fennebb elmondottak mellett a más társadalmi kategóriák - hivatalnokok, értelmiségiek - társadalmi viszonyainak alakulásáról is vannak adalékok. A különböző társadalmi csoportok konfliktusai, érdekellentétei a sajtc hasábjain is megjelentek - igaz, sok esetben inkább homályos utalások, célzás ^k, mint konkrétumok feltárása szintjén. Csíkszeredában egy „bennszülött" újs író úgy vélte, hogy a visszacsatolás utáni években a kisvárosi társadalmi éi :t valósággal szétzüllött, a lélek helyett az anyagiasság járványa pusztít: „amilyen nagyszerű összetartásban éltünk a két évtizedes román megszállás idején, éppen annyira fájdalmasan nem akarunk az orrunknál tovább látni... szégyen ide, szégyen oda, valljuk csak be, megbocsáthatatlanul sok energiát pazarolunk el az áskálódásokra".

45 A társadalmi és nemzeti szolidaritásra biztató sajtóban gyakran felbukkant a visszacsatolás előtti társadalmi kohézió idealizált képe. Ez a beállítódás érhető tetten az EMGE két világháború közötti szerepének és társadalmi környezetének idealizálásában: „Az EMGE osztálykülönbség nélkül varázsolta testvéri közösségbe az erdélyi falu minden dolgos emberét" - mondta az EMGE börvelyi gazdanapján egy református lelkész, aki gazdaköri elnök is volt.

46 Teleki Béla, az egyesület elnöke úgy vélte, „Erdélyben ezért született meg a falu magyar társadalmi egysége s ezért dolgozik testvéri közösségben a kisgazda, birtokos, munkás, tanító vagy pap. Hiszen egyformán tudják, hogy az amúgy is megfogyatkozott magyar erő mennyire eljelentéktelenedne, ha nem együtt, hanem külön utakon keresnék a boldogulásukat."

47 Ennek az idealizált képnek a társadalmi kohézióról azonban - ahogy ezt fennebb is láttuk - más források gyakran ellentmondanak. Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. 14. 103. Csíki Lapok, 1942. szeptember 27. Erdélyi Gazda, 1943. augusztus 1. 383. Uo. 472-473.