Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)

nalapok elszámoltatása oly bonyolult, hogy néha több vetőmagot igényel a gazda, mint amennyi terméseredménye volt. Még a területbemondások sem mindig helyesek."

29 A sajtóban, a törvényszéki ítéletekről szóló beszámolókban az állami rendelkezésekkel szembeszálló termelők védekező magatartásformáinak fennmaradt néhány modellszerű változata. Gyakori védekezési forma volt a termények elrejtése a hatóságok elől. 1942 márciusában két gyergyói gazda „nem tudott a hazafias magyarság álláspontjára helyezkedni, hanem felesleges gabonájukat és zsírjukat elrejtették. Megtalálták. Elkobozták. Bizonyos, hogy a szigorú büntetés nem marad el."

iU Ugyanebben az évben Csíkban a burgonyát rejtették el a termelők: „mióta a kormány holdanként bizonyos mennyiség beszolgáltatását tette kötelezővé, azóta a szegény ember kenyere eltűnt a piacról".

31 Voltak ötletes védekezők: B. E. „csíkszépvízi gazdát tetten érték, amikor a beszolgáltatásra hozott széna közé követ rakott. Az ügyet most tárgyalta a csíkszeredai törvényszék... háromheti fogházra és kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélték."

32 Az is előfordult, hogy „megvizezték a szalmát. V. I. és felesége, csíkszentimrei lakosok a beszolgáltatási szalmát, hogy többet nyomjon, vízzel leöntötték. Az asszonyt 200 és férjét 100 pengő pénzbüntetésre ítélték."

33 Gyakran panaszkodtak a gazdák a beszolgáltatott termények túlzott leszázalékolása miatt. 1942 tavaszán Csík vármegye közgyűlésén a kászoni képviselő beszámolója szerint a termés nagy részét „a gazdaközönségnek be kellett szolgáltatnia. Sok a panasz a Hombár ellen, amely a beszolgáltatott gabonamennyiségnek 40 százalékát leütötte. Állításának igazolására elővett és bemutatott egy darab kenyeret, amely 40 százalékban a kifogásolt, egészében bevehetőnek nem minősített gabonából készült. Amelyik gabonából olyan kenyeret lehet sütni, mint a megmintázott kenyér, abból 40 százalékot leütni nem szabad."

34 A Gyergyó és Vidéke 1943. november 25-i számában vágómarha be nem szolgáltatása miatt megbüntetett lakosok névsorát közölte. Egy csíkkarcfalvi gazdát, miután „vágómarha beszolgáltatási kötelezettségének másodszor sem tett eleget, jóllehet 10 darab marha tulajdonosa, a felcsíki főszolgabíróság mint elsőfokú rendőri büntető bíróság ezért az ellenszegülésért 1000 pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 100 napi 29 Hétfői Székely Nép, 1943. január 4. 30 Gyergyó és Vidéke, 1942. március 28. 12. sz. 31 Csíki Néplap, 1942. október 28. 32 Csíki Néplap, 1944. március 16. 33 Csíki Néplap, 1944. május 31. 34 Csíki Néplap, 1942. május 20.