Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)
Társadalmi viszonyulások, adaptív folyamatok Csík vármegyében. 1940-1944 (Oláh Sándor társadalomkutató)
tos volna egy általános rendelkezés kiadása, gyors intézkedés az ilyen egyéni kartellszerú megállapodások megszüntetése érdekében. Az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő, gazdaságilag leromlott kisgazda nem fizetheti meg minden egyes famunkáért a magas bért, amelyet ma a falusi kisiparosok minden indok nélkül felszámítanak." 14 A hadban álló, központosító állam gazdaságpolitikájában az ágazati elsőbbség az ipari termelésé volt, ez a helyzet az árpolitikában azt jelentette, hogy az árszabályozásban a mezőgazdasági terményárak és ipari cikkek árainak „nivelálására" - a gazdálkodók mély elégedetlenségére - nem került sor: „Az ipari cikkek árának már többször beígért nivelálása még mindig nem történik meg. Az újságokban időnként megjelenő olyan értelmű cikkek, hogy leszállítják az ipari árakat, csak elkeserítik a mezőgazdákat s a mezőgazdasági munkásokat, a való helyzet pedig az, hogy ipari vonalon állandó áremelkedéssel kell számolni. A takarmányárak és az ipari árak közötti hallatlan nagy különbség nagyon érzékenyen érinti a gazdákat, emiatt sok panasz érkezik, de nagy nyomorúságot okozott, ahol a szorgalmas munka alapján nem ezt érdemelnék meg."" A gazdálkodókra nézve kedvezőtlen árviszonyokért a mezőgazdasági szakemberek, propagandisták véleménye szerint a Közellátási Minisztériumot terhelte a felelősség. Egy EMGE-alkalmazott úgy látta, hogy „A M. Kir. Közellátásügyi Minisztérium - árhivatalán keresztül - a gazdák felett élet és halál ura... Hiába minden igyekezet, hiába a kormányzat részéről minden áldozat, ha a mezőgazdaságot legközelebbről érintő kérdésekben - mint a vetőmag és a mezőgazdasági terményárak megállapítása - olyan intézmények kezében van, amelyekbe az agrárpolitika hivatott tényezői vajmi kevés beleszólással rendelkeznek." 16 Az EMGE 1942. március havi jelentése szerint: „Általános kívánság, hogy a mezőgazdasági termelés irányítása adassék vissza a M. Kir. Földművelésügyi Minisztériumnak, a Közellátási Minisztérium pedig ne avatkozzék bele a termelés kérdéseibe, csak a széjjelosztásba." 17 A hadban álló országban egyre gyakoribb árszabályozásokat az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának megyei szerve, a Közellátási Felügyelőség közvetítette a megyei közigazgatás szintjére. Az állami árszabályozás kiterjedt a kisgazdaságokban előállított minden terményre, állati termékre. A hatósági árszabályozás bevezetése után azonnal kialakult a kettős árrendszer, a piacokon hiány jelentkezett. Azok a termelők, akik a hatósági árakat figyelmen kí14 MOL K. 184. 1941. 41. 73 126. iktsz. 7642. Az EMGE 7-es számú mezőgazdasági jelentésének kivonata. 15 Uo. 321. 16 Uo. 142-143. 17 MOLK. 184. 1942. 46. 126 014. 162.