Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Négy Anton Koberger-makulatúra (Muckenhaupt Erzsébet muzeológus)

szakra teszi a működését. Egyes bélyegzői láthatók a nürnbergi orvos és tudós Hartmann Schedel gazdag könyvtárának kötésein, ezért az említett Schwenke­gyűjtemény ezt Schedel-Meisternek említi. 30 A vizsgált nagyszámú, e műhelyben készült kézirat és ősnyomtatvány kötéstáblái alapján Kyriss megállapítja, hogy egyetlen más nürnbergi könyvkötőnek sem volt ennyi bélyegzője. Kobergernek is dolgozott. Kyriss 86 különböző díszítőelemet tulajdonít a műhelynek, ezek között 6 lemez és 3 görgető van. 31 Bevezetőjében hangsúlyozza, hogy csak a leggyakoribb bélyegzők ábráját közli, mert egy kötéstábla műhelyi hovatartozásának megállapí­tásához azok a motívumok fontosak, amelyek gyakran fordulnak elő." A kötésün­ket összesen három bélyegző díszíti: a keretben rozettás-indás görgető fut körbe, a középmezőben az előtáblán tulipános, gótikus ruta-inda lemez van, a háttáblán nagyméretű szabad rozetták. Az előtáblán felül a mű tartalmára vonatkozó ara­nyozott felirat látható még (Mariale). 33 A rozettás-indás görgető nem található Kyriss albumában, illetve a Schwenke-gyújteményben, és valószínűleg ez sem tar­tozik a műhely gyakran használt díszítőszerszámai közé. 34 A makulatúra alapján az Anton Koberger megrendelésére készült Csíki Székely Múzeumban lévő kötést 1500 utáninak datálhatjuk. Koberger más nyomdák termékeivel is kereskedett és ezeket a fennmaradt könyvreklámjain hirdette. E kiadványokat Koberger vette meg, illetve hozatta Nürnbergbe és ő is köttette be, s így hozta forgalomba. Ezért található oly sok más tipográfus nyomtatványa Koberger-kötésben. 35 A harmadik és negyedik be­mutatott kötés strasbourgi, illetve bázeli nyomtatványt takar, az egyik Flachnál, a másik Amerbachnál jelent meg. A kötéshez tartozó makulatúrával együtt a nagy nyomdász-kiadó kereskedelmi kapcsolatainak ékes bizonyítékai. Strasbourggal és Bázellel különösen jó üzleti kapcsolatai voltak. A humanista Johann Amerbach nemcsak mint nyomdász dolgozott Kobergernek, hanem korrektorként is tevé­kenykedett. 56 Strasbourg kereskedelmi csomópont volt, s mint a Koberger­Amerbach levelezéséből is kitűnik, Nürnberg és Bázel között az út Strasbourgon vezetett át. Itt Adolf Rusch, aki Kobergernek is nyomtatott, játszott fontos közve­títői szerepet a papírgyártók, könyvkereskedők és nyomdászok között. 37 50 Schunke-Rabenau 205. 31 Kyriss Textband 90-92., Tafelband 2. 21., 112. 32 Kyriss Tafelband 1. 7. 33 Kyriss 112., Tafel 226/1.; Schunke 247/9., 258/220.; Rozsondai 1978. 1-8., 10., 11. ábra. 34 A görgetőt csak Rozsondai Marianne jelzi a prágai Strahov Inc. DN III. 1-3. jelzetű Koberger-kötésén; Rozsondai 1978. 62-63. és 10. ábra, 3. bélyegző. 35 Schmidt 120.; Leskien, Elfriede: Nürnberger Einbände vom Ende des XV. Jahrhunderts. In Gutenberg-Jahrbuch, 1964. 370-372; Rozsondai Marianne: Über die „Koberger-Einbände". In Gutenberg-Jahrbuch, 1974.311-324; Rozsondai 1978. 109-110. 36 Geldner 118-120. 37 Rozsondai 1978. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom