Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)
A KISOSZ (KISOK): a középiskolások versenysportjának megszervezője
A KÖZÉPISKOLÁK SPORTKÖREI kialakulásának előzménye a XIX. sz. második felére jellemző előtornászmozgalom volt. A legkiválóbb tornászok számára kötelező délutáni foglalkozásokat vezettek be, melyből később az iskolai torna szakkörök fejlődhettek ki. 1907-től a középiskolák délutáni foglalkozásaira egyre jobban rányomta bélyegét a katonai előképzést szolgáló gyakorlatanyag, (lövészet, terepgyakorlatok). Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán teljes mértékben kikerültek az ilyen jellegű gyakorlatok az iskolai életből. A délutáni foglalkozások „politikamentes" sporttevékenységek lettek, ahol elsősorban az egyes sportágak tökéletes elsajátítására törekedtek a diákok. Megindultak az 1920-as évektől az iskolák közötti bajnokságok is az egyes sportágakban. Az iskolai és az iskolán kivüli testnevelés összehangolására már 1921-ben engedélyezték a Budapesti Középiskolai Atlétikai Club (BKAC) működését. Ebből alakult ki 1924 szeptemberében a Középiskolások Sportköreinek Országos Szövetsége (KISOSZ). Ennek a társadalmi egyesületnek volt a feladata a középiskolások iskolán belüli sportjának megszervezése és koordinálása. Az 1921 évi 53. tc. végrehajtási utasítása szerint a középiskolások csak külön engedéllyel versenyezhettek az egyes nagyobb sportegyesületekben. A KISOSZ célja is az élsport utánpótlás képzése volt, a szakemberek szeme előtt titkon egy angol, amerikai „college rendszer" kialakítása lebegett. A korszak kiemelkedő kulturpolítikusa gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter (1922-1931) így nyilatkozott erről a kérdésről. „Most már vannak a feladatra embereim - Angliába küldött ösztöndíjasokat - most már kezdek beszélni egy ilyen angol beállítású és a sporttal foglalkozó középiskoláról, amit a Balaton mellett szeretnék megcsinálni, ahol egészséges a miliő és a víz úgy a nyári, mint a téli sportra egyaránt alkalmat nyújt,,." Véleményét így folytatta: „középiskoláinkban gyakran szuterénben elhelyezett nedves, dohos tornatermekben, hitvány nyújtón, karfán, kötélen, kitömött lovon folyik a testnevelésnek az a paródiája, amelyet dilettáns óraadók vezettek, akiknek ez nem főfoglalkozása, hanem mellékkereset volt,,." Ha a középfokú iskoláinkban a korábbi lehetetlen torna az új tornatanárok révén modern testneveléssé és szabadtéri sporttá alakul üt... nagyobb tömegekből választhatjuk ki olimpikonjainkat"... - írta Küzdelmek könyve című művében. A KISOSZ 1924-28 közötti működését az önellátásra való törekvés jellemezte, tagjai komoly tagdíjat fizettek. Nevét 1927-ben az OTT centralizálási politikájának eredményeképpen KlS0K-ra (Központ) változtatták, s már érződött a közelgő világgazdasági válság fejlődést visszatartó hatása.
