Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)

Testnevelés az elemi és polgári iskolákban a századfordulón

BÁR AZ EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTAL KIADOTT 1868. évi a népoktatásról szóló 38. tc. kötelezően bevezette a testnevelést az elemi és a polgári iskolákban, annak megvalósítása sok nehézségbe ütközött. Az iskolák nagy része nem rendelkezett tornateremmel, s a kisebb települések iskoláiban csak elvétve alkalmaztak szaktanítót. A Nemzeti Torna Egylet tanfolyami rendszerében ugyan a századfordulóra már nagy számban képeztek ki tornatanítókat, azok elsősorban a középiskolákban és a polgári iskolákban helyezkedtek el. 1892-ben VKM-rendelet írta elő a tornatermek nagyságának alsó határát (24 m

2

), s rendelkezett arról is, hogy iskolánként egy 2000 m

2 nagyságú játékteret kell kijelölni. A rendelkezést azonban a városok, községek vonakodva hajtották végre. Karafiáth Marius így jellemezte hozzáállásukat: „Még azon városok játszóterének zöme is hepe-hupás, gidres-gödrös amelyek már építettek tornatermet... Az a valóság, hogy a legtöbb helyen nem hogy nem bírnak nem is akarnak az ifjúság tömegeinek a testnevelésével törődni". Az elemi iskolák többségében de a polgári iskolák egy részében is a testnevelést katonaviselt elméleti szakos tanárok - néhol pedellusok tanították, s a foglalkozás sok esetben jó idő esetén az iskolaudvaron történő katonai fegyelmező gyakorlatok végeztetését jelentette. A századforduló időszakára korszerűsödtek a tantervek, nagyobb szerepet kaptak az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlatok. Az 1905-ös népiskolai tantervhez csatolt körlevelében a VKM hangsúlyozta „a testgyakorlásnak most először van juttatva megfelelő óraszám a népiskolákban, fő súly helyeztetvén a mozgásos játékra.... Nagy jelentősége van a gyakorlati nevelés szempontjából a játéknak, főleg az olyannak, mely testi fáradozással, lelki éberségét párosít". A népiskolai és polgári iskolai tantervek kidolgozásában nagy szerepet vállaltak a külföldet is (Németország, Dánia, Svédország) megjárt szakemberek mint Ottó József, Bély Mihály vagy Kmetykó János.