Dr. Szabó Lajos: A magyar ifjúság testi nevelésének története (A Sportmúzeum Kincsei 5. Budapest, 2004)

Lovagi nevelés A reneszánsz kultúra virágkora az Anjou uralkodók és Hunyadi Mátyás korában

A MAGYARORSZÁGI LOVAGI KULTÚRA VIRÁGKORA az Anjou uralkodók Károly Róbert és fia I. (Nagy) Lajos uralkodása időszakára tehető. Károly Róbert 1335-ben a visegrádi király-találkozó alkalmából nagyszabású lovagi tornát rendezett, amelyen János cseh király is szerepelt. A lovagi nevelést - hasonlóan az Árpád-korhoz - a külföldről jött, elsősorban német lovagok tették általánossá Magyarországon, de az Anjou uralkodók időszakától egyre inkább átvette azt a magyar nemesség is. A humanizmus, az egyre erősödő városi polgárság emberközpontú ideológiája Itáliában alakult ki. Az új eszme szakított a korábbi századok teológikus műveltségének kizárólagosságával és a cselekvő embert, valamint az őt körülvevő természetet állította érdeklődése középpontjába. A humanista nevelés két kiemelkedő személyisége hamarosan ismertté vált Magyarországon is. Zsigmond király meghívására 1418-ban Budára érkezett és haláláig itt is élt Pier Paolo Vergerio, a padovaí egyetem tanára. Az Európa-szerte ismert Az előkelő gyermekek nevelése vagy a szabad tudományok című művében már a testnevelés és a test ápolásának kérdéseiről is szólt. „A tanító - írta művében vegye tekintetbe a gyermek természetes adottságait, hajlamait, következetesen adjon módot pihenésre, játékra és gondoskodjék növendéke testneveléséről is." A testnevelésnek elsősorban a szellemi munka után a pihenőidőben tulajdonított jelentőséget. Nézete szerint a gyermekek számára úgy kell kiválasztani a gyakorlatokat, hogy azok az egészséget fejlesszék, a testet erősítsék, figyelembe véve az életkort is. A másik humanista pedagógus, Enea Silvio Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) 1450-ben a gyermek V. László király magyar nevelője, Vendel Gáspár számára készítette a XV. század főúri humanista nevelési elveit összefoglaló művét: Értekezés a gyermekek neveléséről címmel. „Vannak a test nevelésére alkalmas versenyjátékok - írta munkájában -, amelyet nem szabad megvetni, hanem meg kell hallgatni azokat a mestereket, akik ezen a téren járatosak. Törekedjél a test tagjainak alkalmas tartását elsajátítani, egyúttal a testi egészséget s annak erejét gondozni. A gyermekkorban megszokott jó testtartás és annak ésszerl gondozása egészséges öregségnek veti meg alapját. Mivel gyakran szükséges, hogy a király maga álljon a háború esetén a hadsereg élén, illő hogy már gyermekkorban gyakorolja magát a katonai gyakorlatokban ...Nem lesz tehát haszonnélküli, ha te László, akinek a törökkel mindenesetre háborút kell viselned, most gyermekkorodban megtanulsz íjazni, parittyázni, kardot forgatni, nyilazni, lándzsát hajítani, lóra felszállni, futni, ugrani, vadászaton részt venni... Helyeslem sőt dicsérem, ha veled egykorú gyermekekkel labdázol. Ott van a karika és más, gyermekekhez illő játékok, melyekben semmi illetlen és rút dolog nincs." - írta. Vergerio és Piccolomini munkái hatással voltak Vitéz Jánosra, Hunyadi Mátyás nevelőjére is, így Mátyás reneszánsz udvara vált a humanizmus magyarországi központjává.