Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

A NŐI VÍVÁS TÖRTÉNETE A vívás sportág évszázadokon keresztül csak az arisztokrata hölgyek kedvelt időtöltése lehetett. A történeti források azonban arról is tanúskodnak, hogy ez bizony „különc" jelenségnek számított a kortársak szemében. A XIX. század első évtizedétől felgyorsuló polgári fejlődés Magyarországon is éreztette hatását. A vívás azonban továbbra is egy-egy „példaképnek", tekintendő nemesi, arisztokrata esetleg a királyi családból származó női „ideál" révén vált igazán népszerűvé. Ez az ideál pedig a magyarok többsége által szeretett és tisztelt Erzsébet királynő volt, Ferenc József felesége. Erzsébet ismert volt sportszeretetéről, vívásban és lovaglásban kiváló képességekkel rendelkezett. Hatásának is tulajdonítható, hogy 1884-ben bécsi vívónők tartottak bemutatót a pesti Vigadóban. Majd Pesten is megalakult az első olyan vívóintézet, melyben a nők számára is rendeztek tanfolyamokat. Sztrakay Norbert, ismert vívómester könyvet is megjelentetett „A magyar kardvívás, mint női testgyakorlat" címmel. Ebben elismeréssel szólt a nők vívótehetségéről. A sportág ruházatának esztétikájáról és a sportos mozgásra való alkalmasságáról még a XX. század első évtizedeiben is komoly vita folyt. Az olimpiákon, nemzetközi versenyeken a női vívók megjelenésével azonban egyértelműen a sportra való alkalmasság döntött. Az 1924-es párizsi olimpián képviselte először magyar vívónő a sportágat, Tary Gizella a hatodik helyen végzett. 1936-ban pedig már az első női olimpiai bajnokságot is elkönyvelhette a magyar vívósport, Elek Ilona révén. Neki sikerült az az olimpia történetben ritkaságszámba menő teljesítmény, hogy 12 év elteltével, 1948-ban, Londonban sikerült megvédenie olimpiai bajnokságát. (Egy világháború szörnyűségeinek átélése után.) A következő évtizedekben a magyar női vívósport mindig nagy egyéniségeket tudott felmutatni: Rejtő Ildikót, az 1964-es tőrcsapatot, Tordasi Ildikót és nem utolsósorban a Sydneyben az első, magyar olimpiai bajnokságot nyert párbajtőröző, Nagy Tímeát. A vívás sportág, jellegéből adódóan nem igazán alkalmas a szabadidő sportolásra, a magyar női vívás mindenkori nemzetközi sikerei azonban az utánpótlás bázis növekedését eredményezhetik.