Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

A labdajátékok elterjedése itáliai hatásra következett be, az itáliai egyetemeken (Padua; Bologna) tanuló diákok ismertették meg azokat a főnemesi családokkal. A magyarországi reneszánsz - amely Hunyadi Mátyás uralkodása idejére esik (1452-1490) - időszakában még inkább erősödött az itáliai hatás. Mátyás humanista neveltetése, szemlélete, természetszeretete, kultúra támogató tevékenysége- az ún. Corvinákat tartalmazó könyvtára egész Európában híres volt - révén kiemelkedett a korabeli közép-európai uralkodók közül. Szándéka, hogy az országot egy Habsburg hercegnő feleségül vételével erősítse meg meghiúsult, s - házasságát a nápolyi Beatrixxal, akinek révén még több itáliai érkezett Magyarországra - a korábbi századokhoz hasonlóan a „nemzeti" irányzat képviselői ismét támadták költségessége miatt. A magyarországi reneszánsz a királyi udvarra illetve a főúri udvarokra korlátozódott, a szegényebb rétegek testkultúráját az egyházi (pünkösd), személyes (esküvő) valamint a mezőgazdasági (szüret) ünnepek alkalmából tartott népi játékok jellemezték, amely hasonló vonásokat mutatott a Nyugat-európai szokásokkal. A török hódoltság magyarországi 150 éve alatt az ún. „harcos nő" vált a magyar társadalom női eszményképévé. A török elleni várháborúkban a várakat hősiesen védő asszonyokról (Zrínyi Ilona) verseket, énekeket írtak a költők. A magyar arisztokrácia új szellemben gondolkodó nagyasszonyai néhány esetben jótékony célú iskola, kórház vagy pl. nyomdaalapító tevékenységükkel tűntek ki. Közülük is kiemelkedett a XVI. században a könyvnyomtatást támogató Kanizsai Dorottya, a XVII. században pedig az a Lórántffy Zsuzsanna, akinek a meghívására a kelet-magyarországi Sárospatakon a református kollégiumban töltött négy évet Johannes Amos Comenius. A kollégium falai között született híres müve az Orbis Sensualium Pictus. Comenius műveiben már az iskolai leánytestnevelés szükségességét is felvetette. A XVIII. századtól Magyarországon a török hódoltságot a Habsburg (osztrák) uralom váltotta fel. A felvilágosult abszolutizmus polgári törekvései (állami iskolarendszer létrehozása, általános tankötelezettség bevezetése) sok esetben zátonyra futottak Magyarországon, mert abban az erőszakos németesítést látták a magyarok. A század közepétől Mária Terézia uralkodása alatt, többek között az 1777-es Ratio Educationis kiadásával megteremtődtek a polgári, nemzeti fejlődés alapjai Magyarországon is. Az általános tankötelezettség bevezetésével, az iskolák számának növelésével az alsóbb rétegek lányai számára is elérhetővé vált a tanulás, s a testnevelés révén az egyes sportágakkal való megismerkedés.