Siklódi Csilla szerk.: Tradicionális sportok, népi játékok (A Sportmúzeum Kincsei 2. Budapest, 1996)
Tradicionális sportok, népi játékok (Siklódi Csilla)
ball is, amíg be nem vezették az iskolai oktatásba, amikor egységesítették, szabályokat alkottak, vagyis sporttá váltak. Érdekes, hogy nemcsak a népi játékok hatottak a sportok kialakulására, de ennek fordítottja is megtörténik. Finnországban a futball után második legnépszerűbb csapatjáték a pesapallo, ami nem más mint a baseball "finnesített" változata. Olyan elterjedt népi játék lett, hogy ez a változat is külön sporttá vált, szabályozott pályán, pontosan meghatározott szabályok szerint játszák, sőt nemzeti bajnokságot is rendeznek belőle. Az ipari fejlődés és ezzel párhuzamosan a polgárság politikai-gazdasági hatalma Angliában volt a legjelentősebb. Az iskolarendszer (az u.n. college-rendszer) kiépülése is ehhez köthető. Az itt szokásos játékok éppúgy a tanterv része lettek mint az ismereti tárgyak. A polgárosodással és a technikai vívmányokkal együtt az iskolarandszert is részben vagy egészben átvették a többi országban is, Amerikába és a gyarmatokra maguk az angolok vitték át szinte változtatás nélkül, míg máshova eltérő módon került. Jó példa lehet erre Magyarország, ahol a sportélet fellendítése, megreformálása Széchenyi István gróf nevéhez köthető, aki angliai útjairól nemcsak gépeket, modern politikai és közgazdasági elveket hozott magával, de az angliai sportéletet is megismerte és felismerte, hogy a magyar polgárosodásban is milyen fontos szerepet játszhat. A lótenyésztés, lóversenyeztetés újjáélesztése, a sportegyletek alapítása, az Angliában szokásos sportágak bevezetése éppúgy az ő nevéhez köthető mint pl. a modern közlekedési hálózat alapjainak lerakása. Széchenyinek csak a kezdő lökést kellett megadnia, hogy a hazai sportélet hatalmas fejlődésnek induljon. Az angiai példakép mellett a népi játékok és a német eredetű, katonai szellemű tornamozgalom voltak még azok a gyökerek amelyekből kifejlődtek a különböző társadalmi rétegeket összefogó klubok és egyletek. A fejlődés gyorsaságát példázza, hogy az első igazi sportklub, a Magyar Athletikai Club már 1875-ben, alapítása évében tartott egy nagyszabású bemutatót. Ez nemzetközi összehasonlításban is nagyon korainak számít, hiszen a szervezett versenyek éppen csak elkezdődtek, 1868-ban volt az első Oxford-Cambridge verseny. Szerencsére a modern sportok gyors elterjedése nem szorította ki teljesen a népi játékokat, és mindig voltak olyan lelkes kutatók, pedagógusok, akik összegyűjtötték, rendszerezték, és népszerűsítették ezeket. Nekünk tovább kell vinni ezt a hagyományt, hiszen napjainkban már csak jórészt a múzeumok falai között ismertek egyes játékok, noha ezek felélesztése, elterjesztése kisebb anyagi ráfordítással növelhetné a gyerekek fizikai erőnlétét.
