Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)
Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT
A mngfiir gti^diisiig, pnlhikti is a .W.40R7 ' Libben az időszakban egyre nőtt a termelés, nagyrészt kialakult az a szervezeti és üzemi rendszer, mely a második világháború végéig csak kisebb módosulásokon ment keresztül. A nemzetközi és hazai politikai helyzet hatásai alól azonban a MAORT sem vonhatta ki magát teljesen, különösen azért nem, mert azt a nyersanyagot termelte - az olajat - mely nélkül gépesített háború nem volt lehetséges. Az ország belső gazdasági és politikai viszonyai nem adtak okot az optimizmusra: az 1939. évi II. t.c. nyomán a MAORT-ot is hadiüzemmé nyilvánították, kötelezték tevékenysége folytatására, személyzetét katonai vezetés alá helyezték - igaz, ez akkor még csak formálisan érvényesült. Ettől kezdve egyre inkább erősödött az Iparügyi Minisztérium törekvése a kőolajtermelés állami irányítás alá helyezésére. 91 1939. november 16-án az országgyűlés képviselőházában tartott beszédében Varga [ózsel iparügyi miniszter még óvatosan fogalmazott: „Ha sikerül még egv olajterületet találnunk, akkor átállíthatjuk gazdasági életünket az erőteljes motorizációra és akkor szó lehet arról, hogv egves olajpárlatokat külföldre is szálHtsunk. ,, ' )2 Reménye 1941-ben már valósággá vált: az ország kőolajtermelése mintegy százezer tonnával haladta túl 300 ezer tonna körüli fogyasztásunkat. Miközben a budafapusztai olajmező folyamatosan termelt, tovább folytatódtak a munkák újabb olajmezők felkutatására. A lovászi boltozaton fúrt első kút gázt és olajat termelt. Rendszeres termeltetése 1940. december 1-én kezdődött. 1942-ben a lovászi kőolajtermelés mennyisége már túlhaladta a budafapusztait. A további kutatások sem maradtak teljesen eredménytelenek: bár a budafapusztaihoz és a lovászihoz mérhető kőolajmezőt felfedezni már nem sikerült, 1941ben két kisebb kőolajmezőt találtak, egyiket a lovászitól nem nagy távolságra, Lendvaújfalu, a másikat a hahód szerkezeten, Pusztaszentlászló határában. 9 ' A MAORT kőolajtermelése 1940-ben már fedezte az ország teljes belső szükségletét, 1941-ben már annyi olajat termeltek, mely a határait kiterjesztett ország szükségleteinek biztosításán túl lehetőséget adott a termelés egyharmadának exportjára. 1944-ben ez az arány közel 50 %-ra növekedett. 94 A második világháború kitörése utáni időszakban a nyugodt üzletmenet folytatása egyre több nehézséggel járt, amely a vállalat tevékenységében is ellentmondásokat szült. Ezek nagyobbrészt abból fakadtak, hogy az olajmezőket és az amerikai vagyont védeni akarták a német befolyástól, de nem szándékoztak elszalasztani a háborús helyzetből adódó nagyobb értékesítési lehetőségeket sem. Miközben tiltakoztak a vállalat életébe való minden külső beavatkozás ellen, s nem engedték érvényre jutni a termelési elveik feladását kikényszeríteni kívánó tényezőket, nem zárkóztak el az elől, hogy termeivényeiket üzleti okokból Németországnak adják el. 1941. december 13-án Magvarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, tehát a MAORT, mint amerikai tulajdonban lévő vállalat ettől kezdődően ellenséges területen működött. A minisztertanács határozata alapján az iparügyi miniszter 1941. december 20-án kelt 79.997/11. sz. rendeletével a MAORT kincstári használatbavételét rendelte el. 95 " MOIM Arch. PS. 37/2. Az Országgyűlés képviselőházának 52. ülése. Képviselőházi Értesítő, 1939. 106. n PAPP 1965., 89.; LAKIJA 2006.. 24. " GYULAY 1942., továbbá: MAORT heti jelentések 1941-1944. " MOIM Arch. PS. 47/4. Ol. Z 356. I .es. 4., 1 .es. 3.; M< »IM Arch. PS. 47/4. A MAORT és a Vacuum Oll Co. üzemének kincstári használatba vételéről a minisztertanács 1941. december 19-i ülésén határoztak. Egves vélemények szerint (ADÁMY-NÉMET11 1968., 143.) ez összefüggésben áll Bárdossv németországi tárgyalásaival, azaz a német elvárások szerint történt. Papp Simon feljegyzései és más MAORT iratok azonban azt igazolják, hogy a kincstári használatba vétel épp a német elképzelések - a MAORT teljes alárendelése - érvényesülésének elkerülésére történt. így volt elkerülhető, hogy - mint ellenséges állam állampolgárainak tulajdonát - kisajátítsák, elkobozzák.
