Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT

Bár a kutatások folytatásáról nem mondtakle, mégis tartós behozatalra kellett felkészülni. Kőolajés kőolajtermék behozatalunk 1920 és 1936 közt több mint háromszorosára emelkedett.

80 Ez jelentősen terhelte amúgy sem aktív külkereskedelmi mérlegünket. Magyarországon az ipari méretű kőolajtermelés megteremtésében több tényező játszott szerepet. Közülük a belsők részben a trianoni békeszerződés megkötése után előállt gazdasági kényszerhelyzetből, másrészt geológusaink egv részének azon meggyőződéséből fakadtak, hogv a kőolajkutatás - bár költséges - hozhat eredményeket. 1937-ig azonban nem igazolódott a geológusok reménye a trianoni határokon belüli kőolajlelőhelyek megtalálására, miközben a fogyasztás egyre növekedett. A hazai fogyasztáshoz túlméretezett kapacitású finomító iparunk ugyanekkor nyersanyag híján csak időszakosan dolgozhatott. Az iparágban a munkanélküliség 55-60 % körül mozgott.

81 75 évvel ezelőtt, 1933. június 8-án írta alá a Dunántúl teljes területére vonatkozóan a szénhidrogénkutatásra illetve bányászatra a koncessziós egyezményt valamint szerződést a magyar kincstárt képviselő pénzügyminiszter és az EUROGASCO képviselője. Az 1933. június 28-án az országgyűlés felsőháza által is tudomásul vett, és ezáltal jogerőre emelkedett „Egyezmény" és „Szerződés" egyenrangú felek korrekt megállapodása volt, amely messzemenően figyelembe vette a magyar állam érdekeit. Gazdasági vonatkozásban elegendő csak arra utalni, hogy a költséges kutatás összes kockázatát és költségeit az EUROGASCO és a megalakítandó magyar részvénytársaság viselte, viszont a termelésből az állam jelentős részesedést kapott, mellette kellő figyelemben részesültek azok a szempontok is, amelyek a magyar ipar támogatását és a munkanélküliség enyhítését célozták.*

2 A dokumentumoknak az országgyűlés által történő elfogadása után az EUROGASCO körültekintően, tudományosan megalapozott módszerekkel és a kor technikai színvonalán álló eszközökkel kezdte meg a kutatásokat. Első fúrásai nem hoztak kielégítő eredményt, de a Zala megyei Budafapuszta határában lemélyített fúrásokkal megteremtődött a hazai kőolajtermelés lehetősége.

83 Az EUROGASCO a magyarországi kutatásokba 1933. július 28-tól 1936. május 31-ig 300.000 aranydollárnak megfelelő - tehát az egész kutatási tevékenységre előirányzott - összeget fektetett be. Amíg az EUROGASCO a budafapusztai szerkezet fúrásokkal történő kutatásáig eljutott, sok nehézségen ment át, ugyanis nem volt olyan mértékben tőkeerős vállalat, mint amilyen értesülésekkel arról a magyar kormány rendelkezett. Erre az időre már a kezdetben angol-amerikai tőkeérdekeltségben az amerikai tőke jutott túlsúlyba. Az angol tulajdonosok nem akartak további beruházásokat eszközölni az eredménytelen kutatásokba, másrészt az EUROGASCO kénytelen volt kölcsönt felvenni a magyarországi kutatások folytatására a NewYorkban székelő Standard Oil Company of New Jersey-től, aki mind több és több részvényt vett át, így 1937 vége felé már kezében volt a részvények 90 %-a.

84 " Ásványolaj, 1937. 18-19., 121.; Magyar Statisztikai Szemle, 1934. 3.. 182., 1940. 2., 163. " BKL 193"., 144.; ADÁMY-NÉMET11 1968 11)4-106.; Az 1930-as evek végi 280.000 tonna finomítóipari kapacitás 30-40" o-ban volt kihasználható nyersanyag híján. PAPP 1939., 200.; Egyezmény a m. kir. pénzügyminiszter és az European Gas and Electric Company (London és New York) között. MOIM Arch., Gy. 61/6.; Szerződés a m. kir. pénzügyminiszter és az European Gas and Electric Companv (I.ondón és New York) között. MOIM Arch. Gy. 61/7. 83 PAPP 1939., 219-222. "

4 PAPP 1965., 8".