Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Előszó

Előszó a „70 éves a hazai olajtermelés" c. könyvhöz A Föld valamennyi országának népe folyamatosan igyekszik területének geográfiai-geológiai viszonyait egyre jobban megismerni, felszíni és mélységbeli adottságait birtokba venni és hasznosítani. Ez a törekvés természetesen vonatkozik hazánkra is és - tárgykörünket figyelembe véve - a szénhidrogénekre is. 2007-ben volt 70. esztendeje annak, hogy az I. világháború után a lecsökkent területű Magvarországon - sikeres kutatómunka következtében - megindult az iparszerű olajtermelés. Országunk belépett a szénhidrogéneket termelő országok táborába. Mi szükséges a sikeres kutatómunkához? Elsősorban felkészült földtani szakgárda, mely képes egyre pontosabb modellt alkotni az ország geológiai felépítettségéről és a földtani események során képződhetett hasznosítható ásványi nyersanyagok perspektíváiról. Másodsorban az, hogy a kutatási szervezet rendelkezzen geofizikai nagyműszerekkel és a kapott adatok értékeléséhez szükséges módszerekkel, valamint a földkéregbe lehatolni képes és a mélységről hasznos információkat szolgáltató mélyfúró berendezésekkel, továbbá az ezeket működtetni tudó szakszemélyzettel. Mindkét feltétel, követelmény megvalósítása azonban fikcióvá válik, amennyiben ezek közül bármelyik hiányzik, vagy ha nincs mögöttük megfelelő anyagi háttér. A történelmi Magyarország területén rendszeresen folytak geológiai vizsgálatok, Eötvös- ingával végzett geofizikai mérések, melyek ipari jelentőségű szénhidrogén-előfordulások felfedezéséhez vezettek. Sajnos ezek az előfordulások a trianoni békekötés eredményeként elcsatolásra kerültek. A XX. század első évtizedeiben a hazai geológusok földtani térképezési módszerekkel kimutatták és perspektivikusnak tartották Délnyugat-Dunántúlon a Budafa, Lovászi térségeben lévő boltozatokat, méhek jelenlétét a későbbi geofizikai mérések is megerősítették. A magvar kincstárnak azonban nem volt elegendő anyagi lehetősége, hogy ezen a területen a kutatást mélyfúrásokkal folytassa. Ebben az időben rendelkeztünk geológiai modellel, nemzetközi hírű geofizikával, reményteljesnek tartott mélyföldtani alakulatokkal, kutatási koncepcióval. Hiányzott viszont a gazdasági háttér, a tőkeerős vállalkozó. Az 1920. körüli időben egy angol-perzsa cég szerzett kutatási jogot és telepített fúrást a budafai boltozat mély szárnyán, ami nem hozott gazdasági eredményt. Ez a meddő tevékenység sokat rontott a terület kőolaj földtani lehetőségének megítélésén.