Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

menyeként épült meg az Adriai tenger Krk szigetén lévő kikötő és terminál és Százhalombatta közti Adria kőolajvezeték. A finomítók kőolajellátásának biztosítása további fejlesztéseket, beruházásokat tett lehetővé, elkezdődhetett a petrolkémiai ipar megteremtése is. A XX. század második felében a kőolaj térhódítását - mely világszerte észlelhető volt - csak az 1973. és 1979. évi árrobbanások fékezték le. A növekvő kőolajmennyiségek feldolgozására újabb, korszerűbb finomítók létesültek. A kőolajár emelkedése és a termékek iránti minőséÜzemi részlet a Tiszai Finomítóból & (környezetvédelmi jellegű és alkalmazási tulajdonságok javítását célzó) követelmények a destruktív és a továbbfinomítási technológiák megjelenéséhez és térnyeréséhez vezetett. A fejlesztéseket két súlypont köré csoportosították. Az egyik súlypont a szőnyi kőolaj-finomító volt, ahol a rekonstrukciós program keretében megépült az ország első 1 millió tonna/év kapacitású atmoszferikus desztillációs üzeme. Itt épültek először korszerű középnyomású katalitikus továbbfeldolgozó üzemek, platina-katalizátoros benzinreformáló, később hidrogénező gázolaj-kénmentesítő üzem, s a szőnyi gyár műszaki színvonala a nemzetközi kívánalmaknak megfelelővé vált. A Vacuum almásfüzitői finomítójából és a háború után beindított szőnyi MOLAJ gyártelepből létesült a Komáromi Kőolajipari Vállalat, melybe integrálták a Lardoline gyárat is. 1962-ben új finomító létesítésébe kezdtek Százhalombattán. Fő feladata a szovjet import kőolaj feldolgozása volt. A Dunai Kőolajipari Vállalat első üzemét, az 1 millió tonna/év kapacitású AV-üzemet 1965. április l-jén helyezték üzembe. A vállalat kapacitása 1968-ban 2 millió tonnával bővült. 1966-68. közt az oldószeres finomító üzemek is elkészültek. A Dunai Kőolajipari Vállalat ma - mint a MOL Rt. Dunai Finomítója - hazánk legnagyobb kőolajfeldolgozó vállalata. (A vállalat 2000-ben 6 millió tonna