Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

A helyzet ilyen alakulása - melyet a kutatások tudományos megalapozottsága mellett a gazdasági kényszerhelyzet motivált - vezetett végül eredményekhez. A kincstári kutatásokat 1937 tavaszán a bükkaljai területen siker koronázta. A kis kiterjedésű, kis hozamú, gyorsan csökkenő termelésű mező felfedezése jelentős eredmény volt, de még nem értékelhető az ipari méretű kőolajtermelés kezdeteként. Az ipari méretű kőolajbányászat a Dunántúlon született meg az előbbihez közeleső időpontban. Az Egyesült Államokban 1931 márciusában angol és amerikai tőkések által létrehozott European Gas and Electric Company-t (EUROGASCO) - melynek feladatkörébe tartozott, hogy Közép-Európa olajban szegény országaiban olaj- és gázkoncessziókat szerezzen, víz- és gázüzemű villanyerőműveket építsen - 1933. júliusában kapott koncessziót, melynek értelmében a magyar állam az 1911. évi VI. tc. alapján állami monopóliumot képező ásványolaj és földgáz kutatási jogát az EUROGASCO-ra ruházta át Magyarországnak a Duna folyótól nyugatra fekvő területén. Kutatásai 1937-ben hoztak eredményt, amikor a Zala megyei Budafapuszta (Bázakerettye) mellett ipari méretű termeltetésre alkalmas kőolaj- és földgázmezőt fedeztek fel. Termeltetése november 21-én kezdődött el, s az első, a finomítókba olajat szállító vasúti szerelvény december 16-án indulhatott el az ortaházi vasúti töltőállomásról. A kút termelési eredményei alapján került sor a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) megalapítására 1938. június 28-án. Az első olajvonat feldíszített tartálykocsija A MAORT kőolajtermelési eredményei nyomán megszűnt a finomítók kapacitás kihasználatlansága. A hazai kőolajtermelés 1940-ben már lekötötte az ország feldolgozó kapacitását, s bár a feldolgozó kapacitás is növekedett, a kitermelt kőolajat a finomítók a következő években már nem tudták feldolgozni. A hazai kőolajtermelés megindulása elindította a fino-