Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

II. A háborús gazdálkodás hatása a munkások élet- és munkakörülményeire - 1. A hadiüzemi rendszer kiépülése és az állami szociálpolitika

vettek és a hadigazdaság szolgálatába állították. A magyarországi kőolajtermelés és a kőolajfeldolgozó ipar - tulajdonosainak és vezetőinek szándékától függetlenül - ettől kezdve közvetlenül illetve áttételesen a német igényeket elégítette ki. Az ekkor még egyedüli, jelentős mennyiségű kőolajat bányászó MAORT üzemeiben a felfutó termelési mennyiségek ellenére a háború végéig erőltetett termelésről, rablógazdálkodásról nem beszélhetünk."

2 A zalai kőolajmezők tennelésének növekedését még azok „fiatalos lendülete" biztosította. A természeti törvényszerűségeken alapulóan modellezhető termelési csúcsot 1943-ban érték el, s a temielés már 1944-ben csökkenni kezdett. Káros kihatása volt azonban annak, hogy a háború utolsó időszakának beszerzési nehézségei lehetetlenné tették a termelő berendezések, gépek megfelelő felújítását. Jelentősebb károk csak a háború végén keletkeztek, részben a bombázások és az átvonuló front miatt. A kőolaj finomító ipar a növekvő termelési igények miatt jelentősen nem sérült, az 1944-ben kezdődő bombázások során viszont komoly károkat szenvedett.

113 Az említett tényezők a háború végére az ipari munkásság életkörülményeinek, szociális helyzetének nagyfokú rosszabbodását eredményezték. A háború éveiben megszűnt ugyan a munkanélküliség, de a reálbérek csökkentek, az ellátási nehézségek egyre fokozódtak. 1. A hadiüzemi rendszer kiépülése és az állami szociálpolitika A szociális kérdések 1938 után meggyorsuló rendezését elakasztotta a háború kitörése. 1939. szeptember 2-án a Teleki-kormány nemcsak a háború kitörését jelentette be kiáltványában, hanem a kivételes hatalom életbe léptetését, az egyesülési és gyülekezési jog további korlátozását, az internálási rendszer kiterjesztését, az előzetes sajtócenzúra bevezetését, egyes anyagkészletek zár alá vételét, az iparban, kereskedelemben és bányászatban alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó rendelkezések felfüggesztését is.

114 1939. szeptember 1-én minden hadiipari szempontból fontos vállalatot a rendelkezésekről körlevélben értesített a honvédelmi miniszter: „A