Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 1. A magyarországi kőolajbányászat és -feldolgozóipar fejlődése 1939-ig

termelésben, a közlekedésben, a vegyiparban a kőolaj uralkodó szerepre tett szert. Az 1937. és 1938. év eseményei, a bükkszéki és a budafapusztai olajmező felfedezése, valamint az első magyarországi olajtermelő nagyvállalat, a MAORT létrejötte a gazdaság egészére nagy hatást gyakorolt. Az 1937-ben a termelt kőolaj még ugyan mindössze 182 ezer pengő értéket képviselt, de 1938-ban már 2816 ezer pengővel csökkentette importunkat. Ebből 332 ezer pengő a kincstár bükkszéki üzeméből származott, míg a fennmaradó, közel 2,5 millió pengő a MAORT és jogelődje termeléséből. A MAORT üzemének termelése az import-megtakarításon túl, kincstári részesedés címén még további 340.440 pengő hasznot hozott 1938-ban a magyar államnak. Ezek az arányok és mennyiségek az olajmezők feltárásának előrehaladtával tovább növekedtek. Magyarország lényegében a MAORT termelésének köszönhetően érdemelte ki a „kőolajtermelő ország" rangot, bár világviszonylatban az 1942-ben ismert kőolajkészletek a világ ismert kőolajkészletének mindössze 0,02 %-át tették ki. Ennél jelentősebb az a szerep, melyet a MAORT az ország gazdaságában betöltött: a vállalat 1939. évi kőolajtermelése az ország szükségleteit 90, 1940. évi termelése már 100 %-ban fedezte. 1943. évi, kiemelkedő termelésével elérte az ország szénbányászata termelési értékének felét, s a két legnagyobb szénbányászati vállalat, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. között foglalt helyet.

25 A második világháború időszakában a kőolaj- és földgázbányászát újabb három, zömmel külföldi tőkével működő részvénytársasággal gyarapodott. 1940. augusztus 26-án a német tőkét képviselő Wintershall A. G. kapott koncessziót, s alapította meg a Magyar-Német Ásványolajmüvek Kft. (MANÁT) nevű vállalatát az Alföld déli felén, a Duna-Dráva sarokban és a Muraközben kijelölt mintegy 30 ezer km

2 terület kutatására.

26 1941-ben ugyancsak a muraközi lelőhelyek kiaknázására alakult, az ott már termelést folytató Petrolej D. D. nevű, német alapítású vállalat jogutódjaként az Olasz-Német Muravidéki Ásványolaj ipari Rt. (ONÁRT).

27 Az olasz tőke a magyar kincstárral