Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

Jegyzetek /1/ Doktori disszertációjának címe: A Gyalui Havasok Cercul Dobrinului, Mariséi, Prizlop és a Vrf. Cheruluj közötti részének kőzettani és geológiai viszonyai. 121 Az erdélyi - Kissármás környéki - földgázmező felfedezése annak a kutatómunkának egyik legfontosabb eredménye, melyet Mály Sándor (1848-1929) bányamérnök, a Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályának vezetője indított meg az erdélyi ásványi kincsek felkutatására. A Kissármás környéki gázelőfordulásra a kálisó-kutatások irányították rá a figyelmet. Lóczy Lajos (1849-1920), a Földtani Intézet akkori igazgatója javasolta a kálisó kutatásnak a fúrások mélyítésével történő megoldását. Az első íurópontokat dr. Papp Károly geológus tűzte ki. A fúrási munkálatok vezetését Böhm Ferenc (1881-1940) bányamérnökre bízták. /31 Dr. Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-193 5) a kolozsvári egyetem geológia tanára, Cholnoky Jenő (1871-1951) ugyancsak a kolozsvári egyetem földrajz tanára volt. Az erdélyi kutatásokat id. Lóczy Lajos irányította, aki akkor a Magyar Kir. Földtani Intézet igazgatója. /4/ Földtani kor megjelölés, a földtörténeti újkor egyik szakaszának, a miocénnek egyik korszaka. /5/ Ez a keresztelés a bányász szakestélyek egyik tartozéka, a közösségbe fogadás szertartásának része. /6/ Az eredetileg vízszintesnek tekinthető üledékrétegek a különböző földszerkezeti mozgások hatására eredeti helyzetükből kimozdulnak. A vízszintestől való eltérésüket dőlésméréssel határozzák meg. A rétegek dőléséből a földfelszín alatti földtani szerkezetekre lehet következtetni. Ili Dr. Böckh Hugó ( 1874-1931) korának legkiemelkedőbb magyar geológusa, a kőolajföldtan világszerte ismert művelője. 1898-tól a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia tanára. Az 1910-es években Magyarországon, az 1920-as években Perzsiában, Törökországban, Guatemalában, Columbiában, Venezuelában kutatott kőolaj után. 1929-31. években a Magyar Kir. Földtani Intézet igazgatója.