Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
vezettem, engedtessék meg nekem, hogy az előbbieket még a következőkkel egészítsem ki: A kongresszus előkészítő bizottságában részt vett, sőt főszerepe volt dr. Gráf László osztályvezető fővegyésznek is. Tőle tudom, hogy felvetette azt a kérdést, hogy miként kellene kiemelni a 25 éves évforduló alkalmából a magyar olajtermelés körül szerzett érdemeimet. Úgy látszik, hogy ő ajánlotta, hogy a postával egy emlékbélyeget kellene csináltatni, amelyen az én képem lenne. A rendező bizottság ezt az eszmét elvetette és csak egy fúrótorony, egy mélyszivattyú és egy repülőgép lett az említett bélyegre rányomva. Ez ugyanolyan eljárás volt a Tröszt részéről, mint az 1961. november 7-én, amikor a "törzsgárda mozgalom" keretében nekem, a magyar petróleumbányászat megteremtőjének csak bronzérmet adományozott. Akkor is dr. Gráf László volt az, aki pár szóval megemlékezett az én tevékenységemről, és meg merte említeni, hogy szégyen, hogy nem aranyérmet kaptam, és meg kellene változtatni a szak- és pártszervezet határozatát. 1962. októberében meghívtak erre a 25 éves évfordulóra és értesítettek, hogy a Tröszt befizette értem a 270,- forint résztvételi díjat, továbbá a Gellért Szállóban rendezett vacsora (80,- forint) és a színházi előadás stb. (100,- forint) díját. A kétnapos tanulmányi kirándulás résztvételi díját (500,- forint) nem akarta a Tröszt érettem befizetni, de később megemberelte magát és 1-2 nappal a tanulmányút megkezdése előtt értesítettek, hogy mégis megfizetik ezt érettem. így én is részt vettem a tanulmányúton. Mindezt dr. Gráf László, egykori MAORT fővegyész erőszakolta ki részemre. Én ennek örültem, mert látni akartam a kongresszus egész lefolyását. A kiránduláson a csehek és a lengyelek erősen érdeklődtek, hogy mi van velem, miért nem szerepelek én sehol? Csehszlovákiából Konstantin Valahovits főmérnök Gődingben érdeklődött nálam az 1918. előtti egbelli kutatások történetéről. Ők ugyanis 1963-ban egy könyvet akarnak kiadni a csehszlovákiai szénhidrogén-kutatásokról és szeretnék megírni a magyar uralom alatti -1919. előtti - eseményeket is. Azt ugyanis tudta, hogy az ottani földviszonyokkal én foglalkoztam a legtöbbet, és hogy a fúrások legnagyobb részét én telepítettem. Én megírtam Egbell környékének a földtani viszonyait, de ez az értekezésem az 1948-as MAORT események következtében eltűnt.
