Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

világháború kitörése miatt nem fejezhettem be. Ferencz Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkolásának híre engem és Pávait Szilágycsehben ért. Ekkor már gondoltuk, hogy a földtani felvételnek ezen a területen egy időre vége lesz. Megelőzőleg egy napon megjelentek nálam Szilágysomlyón dr. Böckh Hugó és Böhm Ferenc' a Medve Szállóban. Ök ellenőrző kőrútjukat végezték és autón jöttek Kolozsvárról. Böckh Hugó ekkor közölte velem, hogy néhány nappal ezelőtt kénytelen volt Pávaitól elégtételt kérni, mert Pávai azzal vádolta őt, hogy a földgázkutatás földtani térképeit idegeneknek adja el. Az történt ugyanis, hogy a Pénzügyminisztérium ekkor már tárgyalásban volt a berlini Deutsche Bankkal, az erdélyi fóldgázmezők földtani térképeit, amelyek Selmecen tanszékünkön voltak, le kellett másoltatni. A térképek lemásolása a földtan-telepismerettani tanszék könyvtárában történt az én felügyeletem alatt. Ezt a munkát lehetőleg titokban kellett elvégeztetni. Az elvégzésre négy pesti műegyetemi hallgatót küldtek Selmecre. A műegyetemi hallgatók között volt Németh Endre ma is élő műegyetemi tanár. Ezen műegyetemi hallgatók útján értesült Böckh Hugó Budapesten a Pávai megjegyzéseiről. Böckh Hugó segédei ezen ügyben dr. Walek Károly és dr. Mihalovits János főiskolai tanárok voltak, akik végül is elsimították ezt az ügyet. Az 1914-es évre, szilágysági munkálataim befejezése utáni időre a Pénzügyminisztérium engem a Kárpátalja olajos-gázos-sós

5 területeinek földtani térképezésével bízott meg. Tanulmányoznom kellett volna HusztHomonna-Beregszász és Ungvár közé eső területet, amelyet a megelőző évben Phops Ottó járt be. Ezt azonban az időközben kitört első világháború miatt nem lehetett megtenni. Engem 1914. július 1-én Egbellre küldtek, ahová először július 5-én érkeztem, hogy a környék pontos földtani viszonyait megállapítsam, és hogy a már lemélyített fúrások szelvényeit részletesen tanulmányozzam, az olajtermelést a földtani viszonyok tekintetbevételével irányítsam. Ezt a munkát az 1918. évi összeomlásig végeztem. Utoljára 1918. szeptember 21. és 22-én jártam Egbellen. 1914. július 5. és 1918. szeptember 22. között a Morva folyó és a Kiskárpátok közötti sík területen (SzakolcátólDévényúj faluig) számtalan kézifúrással és aknázással megállapítottam a földtani viszonyokat és kijelöltem az egbelli, závodi és magasfalui