Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
az időben vittek le először a mérnöki irodába 179 azok közé az emberek közé, akiket Vácon láttam séta közben és Lehotánál. A mérnöki iroda először a volt zsidótemplomban volt. Mikor nem fűtötték a zárkákat, ide vittek ebéd után melegedni. Itt egy hosszú asztal körül rab újságírók ültek, és egymás között beszélgettek. A beszélgetés nekem szólott, mert ők mindenféle híreket tudtak. Nekem nem volt szabad velük beszélni. Mikor először vittek le a mérnöki irodába, akkor valami bányászati dologban hívtak le Oroszlánnyal kapcsolatban. Ekkor találkoztam először Rhimer László bányamérnökkel. 1952. december 16-án vittek át a Bal II-ből a Rákosi Mátyás Kisszállóba 18 \ A poggyászomat Aczél György cipelte át. Ez az Aczél György itt házimunkás volt. Mikor kiszabadult, a művelődési miniszter első helyettese lett. A fogházban olyan rosszul viselkedett, hogy a rabtársai felpofozták. A kisszállóban az első emeletre kerültem. Itt lószőr matracos ágyam volt. Volt íróasztalom, asztali lámpám, ruhaszekrényem, futószőnyegem, székem, napfüggönyöm és beépített, elkülönített WCm, folyóvizes mosdóm. Új ágyneműt és alsóruhát kaptunk. Plafonlámpám is volt. És egyedül voltam egy szobában, de az ajtóm mindig zárva volt. Eleinte Horváth Zoltán 181 és Szálai Sándor 182 voltak a bal oldali szomszédaim. Horváth Zoltán a Népszavának volt a főszerkesztője, Szálai Sándor a szociológiának volt az egyetemi tanára. A jobb oldali szomszédom Simor Dénes 183 építészmérnök, a mérnöki iroda vezetője volt. Horváth Zoltánnak és Szálai Sándornak a szobájában még villanyrezsója is volt. Ök minden reggel az ajtóm elé tettek egy darab pirított kenyeret. Némelykor még teát is lehetett főzni, ha az ember hozzájutott a közös villanyfőzőhöz. Későbben azonban a szőnyeg és a napellenző eltűnt a szobából. A mérnöki iroda mintegy 120 emberből állott. Ez nem volt mind mérnök, igen sok újságíró is volt közöttük. A mérnöki iroda a csontüzemből épült, és az átalakítást a jövendő tagok végezték. Amikor még a Bal II-ben voltam, rendszerint este 6 óm tájban sétáltattak. A csontüzem dolgozóit akkor kísérték az udvaron keresztül. Hogy ne lássanak engem, az udvaron levő melegházba parancsoltak be engemet. Mégis észrevettem, hogy a csontüzem dolgozói között ott volt Gombosi Zoltán 184 helyettes államtitkár az Iparügyi Minisztériumból, aki a MAORT időkben ellenőrzött minket, és sokszor nagyon komiszul bánt