Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
Tudományegyetemi éveim Kolozsváron 1904-ben beiratkoztam a Kolozsvári Tudományegyetem Mathematikai és Temiészettudományi Karára. Ott lehallgattam az összes ásvány-földtani, vegytani földtani, növény- és állattani tárgyakat és 1908ban abszolváltam. 1909. június 12-én filozófiai doktorátust szereztem summa cum laude fokozattal - ásvány-kőzettanból, mint főtárgyból, geológiából és általános földrajzból, mint melléktárgyakból 1 . Egyetemi éveim alatt geológiai dolgozataimmal pályadijat nyertem és évi 600 korona ösztöndíjam is volt, amelyből a doktorátus költségeit is fedezni tudtam. Ezen idő alatt dr Szádeczky Gyula, ritkábban dr Cholnoky Jenő professzorokkal sok tanulmányúton vettem részt. így a Krassószörényi Hegységben, az Aldunán 1905-ben, a Gyalui Havasokban, Désaknán, Radnán, Kirlibábán és Dornavátrán Bukovinában, a Borgói Havasokban, az Erdélyi Érchegységben, Tihucán (1906), a Bihar Hegységben, Belényesen és Bmarfureden, a Fogarasi Havasokban, Déván, Hátszegen, Vajdahunyadon, a Görgényi Havasokban, Tusnádon, Brassóban, Bálványos-Váralján, a Szent Anna tónál, a Torjai Büdös Barlangnál, a Meszes Hegységben, a Ciblesen, a Nagyhugyinon, Zsibó környékén, a Prelukai Hegységben, Aknasugatagon, a romániai olajterületen, stb. Külön említem az erdélyi Mezőséget, ahol az én egyetemi éveimben kezdődtek a kálisó kutatások és később a földgázkutatások". A Mezőségen sok kutatást végeztem Szádeczky Gyula professzorral, majd id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő professzorokkal 3 végigszekereztem ezt a vidéket, ahol Lóczy Lajos felfedezte az antiklinálisok jelenlétét. Ezen idő alatt meglátogattam a sugatagi sóbányát is. 1905. nyarán Demjén Endre tanárjelölt kollegámmal és Czelder Orbán osztálytársammal gyalog elmentünk Kapnikról Horgospatakon (Sztrimbuly), Oláhláposon, Tőkésen, Greblyén át a Cziblesre ( 1942 m) és a Nagyhugyinra a Lápos Hegységben. Itt azokat az andeziteket tanulmányoztam, amelyekben egy nálunk aránylag ritka ásványy: a kloritoid fordul elő. 1906-ban és 1910-ben Tresztia (Kötelesmező), Bajfalu, Csernefalu, Brébfalva könyékén tanulmányoztam a földtani viszonyokat. Tresztia környékén a kalcedon és tridimit előfordulások érdekesek, Brébfalva környékén a Lajtameszek üregeiben, továbbá a bajfalusi dacitok üregeiben nyersolajcseppeket találtam.
