Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

átkutatására, az a legbiztosabbnak jelzett pontokon öt év alatt sem érve el semmi eredményt, elállott a további kísérletezéstől. Szerencsés körülmény tehát, hogy az első kísérlet kudarcának kellemetlen utózöngéjét elszigetelve, legújabban Papp Simonnak, a legtöbb külföldi tapasztalatot szerzett magyar földbúvárnak sikerült egy amerikai vállalat érdeklődését a magyarföldre ráirányít ania. Az amerikai vállalat Zala megyei fúrásai kielégítő eredménnyel jártak, az ország nyersolajszükségletének több mint felét már az eddigiek fedezni tudják (XX. tábla). Ezek szerint biztos alapon nyugosznak Papp Simon számításai, amelyek kellőszámú fúrás esetén, hazánk összes ásványolaj szükségletének - ami napi 60 rakományra rúg - ellátását immár megoldhatónak ígérik. De hiszen elég a MAORT dunántúli üzemeinek külső berendezését végigtekintenünk (XX. és XXI. tábla), hogy a munkálatok jelentős és eredményes mivoltát megítélhessük. Dr. Telegdi Róth Károly

: Magyarország bányászata a vilcigháború után (Pótfüzetek a Term. Tud. Közlönyhöz. 1940. évi március száma 11. old.) című munkájában a következőképpen méltatja a zalai olajkutatások eredményeit: "A Magyar Amerikai Olajipari Rt. dunántúli kutatásait Papp Simon vezetésével 1933-ban kezdte meg, és hatalmas tőkebefektetéssel, a legkorszerűbb eszközökkel, valamint kitartó türelemmel folytatta mindaddig, míg eredményt nem ért el. 1937 tavaszán úgyszólván egyidejűleg jelentkezett a siker úgy a magyar kincstárnak a hevesmegyei Bükkszék község mellett folyó kutatásainál, mint a MA ORT-nak a zalamegyei Nagykanizsa közelében fekvő LispeSzentadorján-i fúrásaiban. Az azóta eltelt három esztendő alatt különösen a lispei olajterületen sikerült rohamosan fejlődő eredményt fel mutatni. " Papp Károly dr. néhai budapesti egyetemi tanár a Földtani Közlönyben (LXXII. köt. 1940. 4-6. fizet) azt írja, hogy Pettkó János selmeci bányászakadémiai tanár 1852. évi leírása mindeddig elkerülte a geológusok figyelmét, mert sem Böckh János, sem Posewitz Tivadar petróleum monográfiái nem említik ezt az adatot. (Egy, hogy 60 év múlva Böckh Hugó és Papp Simon újbólfelfedezték az egbelli olaj mezőt, egy Amerikából visszatért földműves - Medien János - fedezte fel és használta a gázát a sütőkemencéjében, amely végül is felrobbant.) Ez amiről Papp Károly beszél a kojatini földgázas, kénhidrogénes, olajos