Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
találkoztam, aki ez évi szabadságát töltötte. New Yorkban részt vettem az amerikai gyáriparosok több napon át tartó közgyűlésén, amelyre a budapesti GYOSZ 1311 dr. Végh Jenőt is kiküldte. Ugyanitt találkoztam Ábel Bódognéval, aki a Columbia Egyetemen könyvtártudományokat hallgató Lola lánya után jött ide Budapestről. Ekkor közölte velem Mr. Ruedemann, hogy miután már 61 éves elmúltam, 1948. január 1-én nyugdíjba fognak helyezni. Ez nem valami büntetésféle dolog, hanem a Standard of New Jerseynél bevezetett szokás. Akármilyen magas állást tölt be valaki náluk, ha elmúlt 60 éves, nyugdíjba helyezik. Ekkor azt is közölte velem Mr. Ruedemann, hogy szolgálataim elismerése fejében kiutalnak részemre 24.000 dollárt. Ezt meg is tették. Ebből az összegből és New Yorkban elköltöttem 4.000 dollárt mhanemükre és feleségem részére ékszerekre. A többit a Standard Oil Co. of New Jersey bankjában hagytam. Valami okból ehhez a pénzhez nem lehetett hozzányúlni. így a vállalat most gáláns volt velem szemben. A vállalat elköltött reánk, amíg Amerikában tartózkodtunk, még 11.000 dollárt szállodára és kosztra. (Ezenkívül Londonban volt még 500 angol font pénzem James Templetonnál. Ezt a pénzt sem kaptam meg soha, mert Templeton, mialatt én fogságban voltam, meghalt. így reám nézve a magyarországi rendszerváltozás nagy anyagi veszteséggel járt. Mikor a fogságból kiengedtek, ezeket a veszteségeket pótolta a Standard Oil Co. azzal, hogy a mai napig minden hónapban küldött nekem az Ikka útján 120 dollárt. így a megélhetésem biztosítva volt. A házkutatásnál elvettek tőlem 20.000 dollárt, 500 angol fontot és a 40.000 forintot (ingó vagyont). New York-i tartózkodásom alatt vendégei voltunk mindazon Standard ismerősöknek, akiket Budapestről ismertünk. így 1947 karácsony első napján Mr. Panilléknál voltunk ebéden, amelyen a fő fogás mexikói pulykasült volt. A vendéglátók azt liitték, hogy mi nem ismerjük a jól elkészített pulykapecsenyét. Pedig nálunk Magyarországon és Horvátországban legalább olyan ízletesen sütik és tálalják azt. Houstonban a rántott csirkével jártam így. Magyarországi emberek közül New Yorkban felkeresett engem Fellner Alfréd, Bandát Horst geológus, báró Weisz Alfonz, vendégem volt Vámbéry Rusztem magyar követ, találkoztam Wolfher bőrgyárossal, R. Vámbérytől azt a tanácsot kaptam.
