Csath Béla: A nagylengyeli olajmező hőskora (Zalaegerszeg, 1991)

A fúrási üzemhez a műszaki állomány megerősítésére 1953. június 1-ével Papp Imre fiatal olajmérnököt küldte a nagykanizsai központ, aki a Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) olajmérnöki szakán szerzett diplomát. Vele a mérnök­állomány négy főre emelkedett (Buda Ernő, Csath Béla, Petőházi Sándor és Papp Imre). A megnövekedett geológiai szolgálatot Dedinszky János, Dedin­szky Jánosné és Benedek István geológusok mellett Suszter Etelka és Sólyom Ibolya kollektorok [15. fénykép] látták el. Főfurómesterek ebben az időben: Szűcs László, Krisztek György, Csörgits József, Krénusz Pál és Farkas Jenő. *** Nagykanizsán rendezte meg a Bányász Területi Elnöksége a megye Bányász Sportkörei részére a szpartakiád területi döntőit a hó utolsó vasárnapján atléti­kában, úszásban, tornában és kerékpározásban. Ekkor már szüneteltek a me­gyei és járási labdarúgó-bajnokságok. ,,Nagykanizsa sportolóin kívül bázake­rettyei és lovászi sportolók vettek részt a versenyen. Egyedül Nagylengyel maradt távol,,ismeretlen' ' okból a küzdelmektől' ' olvashattuk egy jelentésből. Bizony az ismeretlen okot könnyen feltárhatták volna az illetékesek, ha egy­egy alkalommal meglátogatták volna a sportvezetőséget, melyet védelmembe kellett vennem, hiszen nem egyszer a kisorsolt labdarúgó-mérkőzésekre is ne­héz volt összehozni a 11 játékost, tartalék nélkül. A Nagylengyeli Bányász SK ekkor sem tétlenkedett. A múlt év őszén elké­szült labdarúgópályát rendbehozták, az előírás szerinti öltözőt is megépítették külön helyiséggel a bíró és a csapatok részére. Ehhez ismét segítséget adott a Nagylengyeli Tanácstól Regős István tanácstitkár és a Gellénházi Tanács szin­tén sportszerető, fiatal titkára, Nagy Dezső. Nagyobb beruházásokra nem ke­rült sor, hiszen ekkor már tudott volt, hogy a közeljövőben egy komoly sportpá­lyát terveznek a nagylengyeli Bányász SK részére. *** Augusztus hónapban a Kőolajtermelő Vállalatnál nehézségek sorozatai me­rültek fel az önállósítás után, különösen az anyag- és szerszámellátás vonalán. A dolgozók igyekeztek ezt felszámolni, s úgy szervezték munkájukat, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. A műszakiak tervet dolgoztak ki a termelés megszervezésére. A termelő vállalat egyre növekvő feladatának ellátására került Nagylen­gyelbe Zoltán Győző olajmérnök, aki Szanka István termelési osztályvezetőre eddig hárult feladatok közül a technológiai osztály megalakulásával a termelés­technológiai problémák megoldásával foglalkozott. Az R— 25-ös fúróberendezés eredménye példátlanul állt a magyar olajbá­nyászat történetében. 12 l/4"-os szelvényben elérték a tervezett 1920 m-es mélységet. Kiváló munkájukért az üzem vezetősége dicséretben részesítette a brigádok tagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom