Csath Béla: A nagylengyeli olajmező hőskora (Zalaegerszeg, 1991)

Az Nl-2 jelű fúrás - mint említettem - volt az első jelentős fölszállóan termelő kút a nagylengyeli mezőben. A termelési szakemberek számításokat végeztek, amelyek kimutatták azt, hogy azoknál a kutaknál, amelyeknél teljes folyadékveszteség lépett fel, lehetséges a felszálló termeltetés. Ugyanis megfelelő hőmérsékletviszonyok mellett nagy hozamok érhetők el és ez csak akkor lehetséges, ha a legjelentősebb olajkészletet tartalmazó üregekkel, illetve repedésekkel kapcsolat jön létre a kúttalp és a tároló között. Ezek után a törekvések arra irányultak, hogy a kezdetben mélyszivattyúzással termelő kutakat savazással felszálló termelésűvé tegyék. A hozamnövelő savazásokat még ez évben megkezdte a fúrási üzem. Az első savazási munkát az Nl-12 jelű kútnál 1973-2000 m között a LybV számú lyukbefejező berendezés végezte. A savazást megelőzően 6 napig dugattyúzással 60-80% olajat tartalmazó folyadékot emeltek ki, mintegy 170 m

3 mennyiségben. A lyukbefejező berendezés Waukesha motorjának meghibásodása miatt az Nl—13 számú kútról a Lyb—X sz. lyukbefejező berendezést szállították át a további munkálatokra. Az öblítőkör létesítése után tisztázódott, hogy a réteg öblítő folyadékot vesz be, s egyben a szivattyú megbízhatóságáról is képet kaptak. A savazáshoz 34 ballon (17001) 32%-os ipari sósavat használtak fel, melyet 1:3 arányban higítottak vízzel 13,5%-os, 4 m

3 sósavoldattá. Inhibitorként 30 kg formaldehidet adagoltak. A nyert 4 m

3 sósavoldat sűrűsége 1,07 kg/dm

3 volt, míg az olajé 0,96 kg/dm

3 volt. A fennálló nyomáskülönbség 0,11 bar volt 10 m-enként, ez 2000 m-ben 20 bar-t jelentett. A savazási jegyzőkönyv szerint a 4 m

3 sósavoldat keverése és benyomása 1 óra 20 perc alatt történt meg 35-40 bar nyomás mellett. A sósavoldat túlnyomás nélkül hatolt a rétegbe. Feltételezhető volt, hogy a savas oldat kémiai viselkedése következtében a rétegbe könnyebben lépett be, mint a viszkózus olaj, s így teljes mennyiségben benyomult a lyukba, illetve a rétegbe. A savazás után a nyugalmi nívót 65 m-ben találták, majd a dugattyúzás második napján a kút beindult és kb. 80 m

3

/nap olaj termelése mellett az NLT-l-re bekötötték. Hasonló savazást alkalmaztak az Nl-27-es kútnál is, ahol a 22 m-Vnap dugattyúzás után a kút szabadkifolyással 12 mVnap olajat termelt. A savazást a Lyb-V jelű berendezés végezte. A 18,7%-os, 28701 sósavoldatot a réteg 100 bar nyomással vette be kb. 1 óra alatt. A savazást követő kiépítés közben a lyuk beindult és szabadkifolyással mintegy 90 m

3 olajat termelt naponta. A két sikeres savazás után - mely alkalommal a kutak termelése duplájára, háromszorosára emelkedett - a termelési részleg törekvése arra irányult, hogy a kezdetben mélyszivattyúzással termelő kutakat savazással felszálló termelésűvé tegyék. A következő, 1953-as évben 23 esetben végeztek savazást (ekkor