Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)
II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés
II/8. FEJEZET SZÁMADÁS ÉS MEGEMLÉKEZÉS A kitűzött cél szerint itt most véget ér a krónikás feladata. Elkészült egy kép az 1941-1951 közötti évtizedről. Három szálat kell elkötni: - a fő feladat, a termelés eredményét bemutatni; - a mezőn lefúrt kutak sok félreértést rejtő számozását tisztázni; - megemlékezni a szakember-gárdáról. Az első: Az 1942. február 14-től kezdődően a mező 540 ezer tonna kőolajat termelt A második: A félreértések nyoma, mind a MAORT, mind később, egészen az OKGT-ig bezárólag, még a dokumentumokon (jelentések, összeállítások-táblázatok) is fellelhető. Kövessük végig az eseményeket és ezt kezdjük dr. Barnabás Kálmán geológiai jelentéséből vett szöveggel. „A mező elnevezése nem annak a helységnek — Pusztaszentlászló - nevéről történt, amely helység közeiéhen az olajkutak feküsznek, hanem Hahóiról, amely Pusztaszentlászlótóú 6 km-rel keletre terül el. Ennek oka az, hogy az olajkutak területe arra a gravitációs szerkezetre esik, amelynek maximuma Kilimán környékén van, s amely nyugat felé Hahóton keresztül Pusztaszentlászlóig, sőt azontúl nyugatra terjed. A gravitációs szerkezetet Hahótróú nevezték el, s ennek következtében a szerkezeten mélyített fúrásaink is a „Hahót" jelet kapták." A Kilimán és Hahót községek területén lemélyített fúrásaink tehát: Hahót - 1. sz., -2, -3 és -4. sz. Az 1940-4l-es években a jelentéseken még a teljes név - tehát Hahót - szerepel. A csak betűjel - a H később lett általánosan használt. Ilyen körülmények között telepíttette meg 1941. második felében dr. Papp Simon főgeológus a H.5. sz. fúrást Pusztaszentlászló község mellett. A kút a község északi végén, a szélső ház kertjében található. A többi fúrás is a Válicka-patak keleti oldalán került lemélyítésre, távolságuk a H-5-től néhány száz méter. Ezek: H-6, -7, -8, -9, -10, -12, -13, -14, -15 A térségben fúrt kutakat a jelentések feltáró jellegűnek értékelik, míg pl. a H-ll-es mintegy 3 km-re délkeletre a H-8-tól, kutatófúrásnak minősül. A továbbiakban még 15 kút lemélyítésére került sor. A nagyszerkezeten tovább haladva nyugat felé, került kitűzésre Pusztaederics község határában a H-26-os jelűtől kezdődően. Az 1946-ban földgáztermelést adó H-30-as kapta meg elsőként a Hahót-Ederics nyomán a „HE" jelet és lett HE-30-as. A további kutak most már automatikusan HE jelűek, de a korábbiak is - utólag - HE jellel kerültek térképre (H-26, -27, -28, -29.). Söjtör-Hahót-Pusztaszentlászló háromszög közepén fúrták le a mező 43-as sorszámú kútját, amely viszont Hahót-Söjtör kapcsán HS-43-as jelű lett. Ennek körzetében további hét kút lefúrására került sor. Az 1939-1950 között lemélyített 60 fúrásról készült a „leltár", amelyet a térképen nyomon követhetünk.
