Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés

BERÉNYI LÁSZLÓ oki. bányamérnök 1911 -? Apja Selmecen végzett kohómérnök. Berényi László a pécsi cisztercita gimnáziumban 1919-ben érettségizett, majd egy évtizedig magántisztviselő Pécsett, majd Újpesten. 1930-ban Sopronban lesz a m. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola hallgatója, 1934. november 26-án kelt a bányamérnöki oklevele. Egy évig fizetés nélküli gyakornok a főiskolán, majd 1934- őszétől - Stasney professzor javaslatára - a közben egyetemi rangot nyert intézetben az Ábrázoló Geometria tanszékére tanársegédi kinevezést kap. Hat évi egyetemi munka közben két ízben is katonai szolgálatot kellett teljesíteni. 1941. január 1-i kelettel lemondott tanársegédi állásáról és ugyanezen időponttól a MAORT felvette mérnökei sorába. Első beosztása: a Hahót-3. sz. fúrás üzemvezetője. Ezt követően csapata a Hahót-4. sz. fúrást mélyíti le, majd 1941. novemberében a berendezést átköltöztetik Pusztaszentlászlóra, a Hahót-5. sz. fúrási pontra. Zavartalan munkával és szerencsés kézzel fúrta le a csapat az új üzemet megalapozó kutat. Berényi László jól irányított, nagy fegyelmet követelt, e mellett sikerében osztozik Balogh I. Sándor főfúrómester, aki már Mihályiban, majd Kerettyén szerzett tapasztalatával vett részt a munkában. 1943. nyarán még együtt dolgozott fúrási mérnökként a kinevezett új üzemvezetővel, Nagy Ödönnel, majd kutatófúrási munkát kapott. 1945-ben külföldre távozott. Ügy tudjuk, Egyiptomban telepedett le, az ottani olajkutatás egyik vezetőjeként dolgozott még sok éven át a szakmában.